Magyar erősítés a Száhel-övezetben

Magyarország háromszorosára növeli a katonai szerepvállalást a Száhel-övezetben működő műveletben.

Francia katona Maliban. Mindenhol veszély leselkedik rájuk. Fotó: Fred Marie Forrás: Getty Images

„Mikor elkezdődött, otthon voltam a négy gyerekkel. Próbáltunk az erdőbe szökni, de elkapták a legidősebb fiamat, és lefejezték. Semmit nem tehettünk, különben velünk is végeztek volna” – idézte a Save the Children civil szervezet Elsát, akinek 12 éves gyermekével szélsőséges iszlamisták végeztek Mozambik északi részén. „Miután a 11 éves fiamat megölték, megértettem, hogy nem biztonságos tovább maradni. Apámhoz menekültünk egy másik faluba, de néhány nappal később azt is megtámadták” – számolt be egy hasonló történetről Amelia.

Dzsihadisták felperzseltek két falut, a menekülőket egy futballpályára terelték, több mint ötven embert kivégeztek, lefejeztek, feldaraboltak

– érkezett a sokkoló hír tavaly novemberben. Az efféle kegyetlen vérfürdőknek se szeri, se száma: Mozambikban az utóbbi években mindennapossá vált az erőszak. Az ország népességének több mint fele keresztény, a szunnita muszlimok aránya körülbelül 18 százalék, de az északi területeken már az Iszlám Állam helyi szervezete az úr. Az elmúlt években óvatos becslések szerint 2600 életet követelt a terrorizmus és 670 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására.

Hogy Afrika a terror új gócpontja, arra számos tanulmány rávilágított már. A szélsőséges iszlamizmust nemhogy kordában tartani nem sikerül, de mint a mozambiki példa is mutatja, az ideológia egyre terjed. – Míg egy évtizede Afrika-szerte öt országban voltak jelen a dzsihadisták, napjainkban 15-nél tartunk – mutatott rá lapunknak egy korábbi interjúban Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. A terrorszervezetek felemelkedése pedig nem csupán a helyieket sújtja, a probléma előbb-utóbb Európába is begyűrűzik. Az ENSZ adatai szerint a Száhel-övezetben 3,6 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex múlt évre vonatkozó összesítése szerint a nyugat-afrikai útvonalon tavaly megnyolcszorozódott az illegális határátlépések száma. Míg a 2015-ös migrációs válság idején a szírek voltak többségben, évről évre egyre többen vannak az afrikaiak.

– Magyarország háromszorosára növeli a katonai szerepvállalást a Száhel-övezetben működő műveletben, és azt javasolja, hogy a jövőben legyen ez az Európai Unió legjelentősebb missziója – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, rámutatva az egyértelmű migrációs trendekre.

https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/photos/a.110378113788081/289056869253537/

Magyarország már eddig is kivette a részét a küzdelemből: két évvel ezelőtt megdupláztuk, 21 főre emeltük az unió Maliban működő kiképzőműveletében szolgáló katonáink létszámát.

Az újabb erősítéssel tehát hatvan fő fölé nőhet a magyar honvédek lélekszáma a misszióban.

Maliban egyébként hét évvel ezelőtt, a bamakói kormány kérésére hívtak életre a fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziót azzal a céllal, hogy más nemzetközi szervezetekkel együttműködve enyhítsék a terroristacsoportok jelentette fenyegetést, egyben támogassák a Száhel-övezet egyesített erőit. Az Európai Unió 2024 májusáig terjesztette ki a művelet mandátumát, amihez a következő négy évre 133,7 millió eurós megemelt költségvetést rendelt. A feladatból 22 uniós tagállam, illetve hat nem EU-tag – köztük immár Nagy-Britanniával – vette ki a részét, ezenkívül polgári és gazdasági programokkal is segítik a térséget.

A terrorellenes harcot azonban főként a franciák Barkhane-művelete végzi. Ennek kibővítésére hozták létre a térség országait tömörítő G5 Száhel együttműködést, illetve nemrégiben a franciák életre hívták a Takuba Task Force nevű kezdeményezést, amelybe európai országoktól várnak különleges műveleti erőket. Információink szerint ebben magyar katonákat is szívesen fogadnának, de az nem egyértelmű, hogy a most bejelentett erősítés része-e ennek.

– Hiába van ott ötezer francia katona, ötmillió négyzetkilométerre ez édeskevés. A gyenge államiság miatt a helyi erők mit sem érnek

– festett ugyanakkor borús képet Marsai Viktor, aki szerint jelenleg legfeljebb a dzsihadisták feltartóztatása, nem pedig a legyőzése lehet reális célkitűzés.