Tíz év háború után sincs kilátásban a szíriai béke

Bár a Szíriában zajló konfliktus polgárháborúként vésődött be a köztudatba, többről van szó, mint egy országon belül kialakult fegyveres küzdelemről. A háború kitörésének oka valóban visszavezethető a szír nemzeten belüli megosztottsághoz, ám a kezdeti polgárháborús övezet mára a különböző globális és regionális hatalmak harcmezőjévé vált. Speidl Bianka, a Századvég migrációs és Közel-Kelet szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta: a tíz éve dúló háború azért nem tud véget érni, mert többszintű hatalmi harc színtere Szíria.

Idlib, 2021. március 15. Kormányellenes tüntetõk a szíriai Idlibben 2021. március 15-én. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelõközpontja (OSDH) nevû civilszervezet szerint az immár tíz éve tartó szíriai háborúban, amely eredetileg demokráciát követelõ tüntetések véres elnyomásával kezdõdött, eddig 117 ezer civil, közülük 22 ezer gyerek, és 271 ezer katona vagy milicista halt meg. MTI/AP/Ghaith Alsayed Fotó: Ghaith Alsayed

Speidl Bianka megemlítette azt is, hogy a háború elhúzódásában szerepet játszó harmadik szempont szintén a Nyugat felelősségét jelzi: számos nyugati kormányzati és nem kormányzati szereplő nyújtott segítséget a magukat ellenzékként, népi felkelőkként aposztrofáló dzsihadista milíciáknak. A Nyugat tehát aktív generátora a szíriai válságnak és a folyamatos kivándorlásnak, mindössze egyetlen szempontot tartva szem előtt: a damaszkuszi kormányzat megbuktatását akár a dzsihadistáknak nyújtott segítség vagy tízmillió ember kiéheztetése árán is – foglalta össze a szakértő.

– Akkor szűnnek majd meg az állandó fegyveres összecsapások, ha a különböző katonai alakulatok mögött felsorakozó nagyhatalmak vagy regionális hatalmak úgy döntenek, hogy inkább megéri nekik a béke, mint a háború, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem erről van szó

– jelentette ki Speidl Bianka.

Egy nő sétál gyermekeivel egy szíriai határhoz közeli menekülttáborban. Nem tudni, mikor térhetnek haza
Fotó: Reuters

– Az Európai Unió és az Egyesült Államok embargója miatt sok mindent nem importálhatnak Szíriába, például gyógyszereket sem, és ez nagyon nagy nehézségekkel jár, főleg a koronavírus idején

– mondta el lapunknak Maiyaleh Tarek egyetemi docens, aki közel negyven éve költözött Szíriából Magyarországra. A férfi testvérei közül öten továbbra is Szíria déli részén élnek, amely a kormány ellenőrzése alatt áll. Ezen a területen az életet elsősorban nem a fegyveres összetűzések, hanem a szankciókból adódó súlyos gazdasági helyzet nehezíti meg.

– Nagyon drága minden, ami az alapvető ellátáshoz szükséges. Az árak megnövekedése pedig majdnem százszoros inflációt eredményezett: a háború előtt, 2010 körül egy dollár ötven szíriai lírának felelt meg, most pedig 4500 lírának

– számolt be róla Maiyaleh Tarek.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet adatai szerint az egy évtizede dúló háború során több mint ötszázezren vesztették életüket vagy tűntek el. A dokumentált halálesetek száma meghaladja a 387 ezret, akik közül 117 ezer a civil áldozat. A háború előtti 22 milliós lakosság több mint fele elmenekült otthonából, és mintegy 5,6 millióan külföldön kerestek menedéket.