A brexit lett az északír kormányfő veszte

Arlene Foster ellen saját pártja indított bizalmatlansági kezdeményezést kedden.

2021. 04. 28. 18:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bejelentette lemondási szándékát Arlene Foster, Észak-Írország első minisztere.

Várhatóan május 28-án távozik a belfasti koalíciós kormány nagyobbik pártja, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) éléről, június végén pedig lemond a Sinn Féinnel együtt alakított észak-írországi egységkormány éléről is. Fostert 2015 decemberében választották a DUP vezetőjévé, 2016 januárjában pedig Észak-Írország első miniszterévé.

Az eset előzménye, hogy a DUP kedden bizalmatlansági kezdeményezést indított a vezetője ellen, amelyet a frakció hetvenöt százaléka támogatott.

A koronahű észak-írországi politikai párt köreiben hosszú ideje érzékelhető az egyre mélyülő elégedetlenség vezetőjük, Foster tevékenységével szemben, amelynek része volt az északír abortusztörvény módosítása és az ír nyelvtörvény végrehajtásának támogatása, ám lépésükhöz a végső löketet az északír protokoll körüli feszültség adta.

Britpárti protestánsok által felállított úttorlasz az észak-írországi Belfast nyugati részén 2021. április 19-én
Fotó: MTI/AP/Peter Morrison

Pár hete évek óta nem tapasztalt zavargások törtek ki Észak-Írország britpárti protestáns radikális csoportjainak körében, amelyek úgy érzik, hogy a brexitmegállapodás elszakítja őket az Egyesült Királyság többi részétől.

A brexithez csatolt észak-írországi protokoll ugyanis nem az Ír-szigeten belül, hanem Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren alakított ki vámhatárt. Erre azért volt szükség, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai határzárat az EU-t Nagy-Britanniával együtt elhagyó Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Írország között.

A DUP tagjai lemondásra szólították fel vezetőjüket, azzal indokolva a döntést, hogy komoly nyugtalanság gyötri őket a párt és az ország állapota miatt.

Az alkalmatlan vezetés következtében mi, a párt tagjai is szavazóbázisunk indulatával szembesültünk

– írják a DUP-képviselők a levelükben.

– Észak-Írország és az unionisták jövőjét nem a megosztottságban kell keresni – közölte Foster, hozzátéve, hogy élete legnagyobb kiváltsága volt az északíreket szolgálni.

– A vezetők történetei időről időre változnak, és most egy ilyen idő érkezett el – tette hozzá.

Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője Londonban 2019. január 15-én
Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Bár az északírek körüli brexitkáosz még mindig nem csillapodott, az Európai Parlament szerdán elsöprő többséggel jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kereskedelmi megállapodást. Az EP-képviselők közül hatszázhatvanan támogatták a brexitmegállapodást, öten szavaztak ellene, harmincketten pedig tartózkodtak a voksolástól.

– Az EU továbbra is konstruktívan együttműködik majd az Egyesült Királysággal mint fontos barátjával és partnerével – üdvözölte a szavazás eredményét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Nem mindenki ennyire elégedett azonban a megállapodással. Guy Verhofstadt liberális belga EP-képviselő mindkét fél oldaláról hibának nevezte az egyezményt, és kifejezte véleményét, miszerint eljön majd az idő, amikor a britek újból be akarnak lépni az EU-ba.

A felek között 2020. december 24-én jött létre a megállapodás, amely a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett a halászatra, az energiaügyekre, a biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Mivel azonban a január elsejétől bevezetett adminisztratív teendők – az áruellenőrzés és a terjedelmes papírmunka – jelentősen hátráltatják a kétoldalú kereskedelmet, április 30-ig türelmi időt szabtak ki, hogy a vállalkozóknak legyen idejük alkalmazkodni az új feltételekhez. Közel sem biztos ugyanakkor, hogy az egyezmény véglegesítése csillapítja a brit kilépés negatív következményeit. A megállapodás év eleji hatályba lépése óta a kereskedelem jelentősen visszaesett:

az Egyesült Királyságból az EU-ba tartó import majdnem ötven százalékkal, a Brit-sziget felé irányuló uniós export pedig húsz százalékkal csökkent az év első két hónapja során.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.