Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Nagyra törő terveink vannak, de mi Amerika vagyunk – jelentette ki csütörtökön Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott klímacsúcs első napján.
A Föld napja alkalmából rendezett eseményen az államfő ismertette az Egyesült Államok ambiciózus kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ig a felére csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A kitűzött 50-52 százalékos csökkentés majdnem a duplája az Obama-adminisztráció 2015-ben tett vállalásának. Barack Obama egykori elnök ígéretet tett rá, hogy 2025-ig 26-28 százalékkal mérsékli az ország a légszennyezést.
Az Egyesült Államok – a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – negyven vezetőt lát vendégül az április 22–23-án megrendezett kétnapos online klímacsúcson.
A vendégek nem csupán csendes megfigyelőként vesznek részt a konferencián, az ő feladatuk szintén az, hogy saját országuk éghajlatvédelmi törekvéseiről tájékoztassák a világot. A meghívott országok – köztük Kína, India, Oroszország, Japán és Németország – a világ gazdaságának és károsanyag-kibocsátásának is körülbelül nyolcvan százalékát fedik le.
Annak ellenére, hogy Washington Pekinget és Moszkvát is folyamatosan szankciókkal bombázza, a kínai és az orosz elnök is felszólalt a csütörtöki csúcson. Az Egyesült Államok és Kína elmérgesedett viszonyát részben az okozza, hogy Biden nem oldotta fel a Trump-kormány által Kínára kivetett büntetővámokat, illetve újabb szankciókat rótt az országra az ujgur és más kisebbségek elnyomása miatt.
– Kína arra törekszik, hogy még 2030 előtt elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ig pedig a karbonsemlegességet
– mondta el Hszi Csin-ping kínai elnök, aki a meghívott vezetők közül elsőként szólalt fel. A többi vezetőtől eltérően azonban nem ígért semmi újat, hiszen az említett vállalását már tavaly bejelentette. A világ első számú károsanyag-kibocsátó országa így alighanem csalódást okozott azoknak a fejlett államoknak, amelyek sokkal korábbra tűzték ki klímavédelmi céljaikat.
A kínai elnök után nem sokkal később Biden másik riválisa, Vlagyimir Putyin orosz elnök számolt be róla, hogy országa jelentősen visszafogja az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig.
– Biztos vagyok benne, hogy Oroszország mérete, földrajzi adottságai, éghajlata és gazdasági struktúrája ellenére megvalósítható ez a feladat
– közölte az orosz államfő. A csúcstalálkozón nem esett szó az Egyesült Államok és Oroszország között fennálló feszültségről, amelyet leginkább az orosz állam Ukrajnával kapcsolatos konfliktusa, valamint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése és éhségsztrájkja gerjeszt. A két ország között elfajult helyzetet tovább fokozta a diplomáciai botrány is, amely abból kerekedett, hogy Biden gyilkosnak nevezte Putyint.
Az Európai Unió, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság tegnap jelentette be, hogy 2030-ig legalább ötvenöt százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
– Franciaország a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy minél messzebbre jussunk ezekben a kérdésekben
– hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozón. Az államfő szerint nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék – számol be róla az MTI.
A klímacsúcs megrendezésével Biden nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok válhasson a károsanyag-kibocsátás és az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem éllovasává.
Órákkal azután, hogy beiktatták az Egyesült Államok 46. elnökének, a demokrata politikus megkezdte elődje, a republikánus Donald Trump kormányzata által hozott intézkedések némelyikének visszavonását. Ezek közé tartozott a rendelet arról, hogy az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezményhez. A 2015-ben elfogadott megállapodása előírja, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését két Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti mértékhez képest, illetve törekedni kell a másfél Celsius-fokos maximumra.
Az ukrán haderő összeomlott az orosz kurszki területen.
A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét.
Talán nem gyalázkodni kellett volna.
A hívők milliói imádkoznak a pápáért.
Menczer Tamás: Brüsszel Péter Zelenszkijt, Ukrajnát és a háborút választotta! - videó
Fiatal nő ugrott a Dunába a Margit hídról
Zsírleszívást rendelt magának TB-kártyára Ruszin-Szendi Romulusz
Léptek az oroszok a megállapodás hírére: felszálltak a TU-160-osok, földi pokol jöhet Ukrajnában
Közleményt adtak ki Celine Dionnal kapcsolatban, egyre nagyobb a probléma
Üzenet északról Donald Trumpnak
„Szoboszlai úgy hajtott, mint egy megszállott”
BL: kisorsolják a nyolcaddöntők párosításait
Szoboszlai gólt lőtt a PSG ellen, de gyorsan elvették a kedvét
Benyújtották a legújabb alaptörvény-módosítást, mutatjuk a részleteket
Ezt az üzenetet kapta a homoszexuális magyar sorozatgyilkos, mielőtt gyilkolni kezdett
Slot egy magyart is dicsért a kiesés után – nem Szoboszlai volt az
Az ukrán haderő összeomlott az orosz kurszki területen.
A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét.
Talán nem gyalázkodni kellett volna.
A hívők milliói imádkoznak a pápáért.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az ukrán haderő összeomlott az orosz kurszki területen.
A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét.
Talán nem gyalázkodni kellett volna.
A hívők milliói imádkoznak a pápáért.
Minden, az orosz–ukrán háború lezárását célzó kezdeményezésnek a kiváltó okokra kell összpontosítania.
Kijev a háború folytatására készülő Európát is be szeretné vonni a tárgyalásokba.
A Dániától való fokozatos függetlenedést szorgalmazó ellenzéki párt egyértelmű előnnyel vezeti a grönlandi választásokat a szavazatok 90 százalékának a megszámlálása után.
Van, akinek még ez sem áll jól.
Ókovács Szilveszter elegánsan visszautasította a kérést.
Talán nem gyalázkodni kellett volna.
A hívők milliói imádkoznak a pápáért.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
