A Föld védelmében még a rivális országok is egyetértenek

A klímaváltozás elleni törekvéseikről tettek ígéreteket a világ különböző vezetői csütörtökön az Egyesült Államok által rendezett klímacsúcs első napján. Joe Biden amerikai elnök, a találkozó házigazdája a Fehér Ház egyik terméből figyelte a kivetítőt, amelyen sorban megjelentek a meghívott vendégek – akik csak virtuálisan lehettek jelen az eseményen. A kétnapos konferencia résztvevői között szólalt fel többek között Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, valamint sokak meglepetésére Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A kérdés az, hogy a klímacélok terén valóban képes-e együttműködni az Egyesült Államok két nagy riválisával, Kínával és Oroszországgal.

Washington, 2021. április 22. Joe Biden amerikai elnök beszél az amerikai kezdeményezésû, videokapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2021. április 22-én. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

– Nagyra törő terveink vannak, de mi Amerika vagyunk – jelentette ki csütörtökön Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott klímacsúcs első napján.

A Föld napja alkalmából rendezett eseményen az államfő ismertette az Egyesült Államok ambiciózus kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ig a felére csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Joe Biden amerikai elnök beszél az amerikai kezdeményezésű nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2021. április 22-én
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

A kitűzött 50-52 százalékos csökkentés majdnem a duplája az Obama-adminisztráció 2015-ben tett vállalásának. Barack Obama egykori elnök ígéretet tett rá, hogy 2025-ig 26-28 százalékkal mérsékli az ország a légszennyezést.

Az Egyesült Államok – a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – negyven vezetőt lát vendégül az április 22–23-án megrendezett kétnapos online klímacsúcson.

A vendégek nem csupán csendes megfigyelőként vesznek részt a konferencián, az ő feladatuk szintén az, hogy saját országuk éghajlatvédelmi törekvéseiről tájékoztassák a világot. A meghívott országok – köztük Kína, India, Oroszország, Japán és Németország – a világ gazdaságának és károsanyag-kibocsátásának is körülbelül nyolcvan százalékát fedik le.

Annak ellenére, hogy Washington Pekinget és Moszkvát is folyamatosan szankciókkal bombázza, a kínai és az orosz elnök is felszólalt a csütörtöki csúcson. Az Egyesült Államok és Kína elmérgesedett viszonyát részben az okozza, hogy Biden nem oldotta fel a Trump-kormány által Kínára kivetett büntetővámokat, illetve újabb szankciókat rótt az országra az ujgur és más kisebbségek elnyomása miatt.

– Kína arra törekszik, hogy még 2030 előtt elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ig pedig a karbonsemlegességet

– mondta el Hszi Csin-ping kínai elnök, aki a meghívott vezetők közül elsőként szólalt fel. A többi vezetőtől eltérően azonban nem ígért semmi újat, hiszen az említett vállalását már tavaly bejelentette. A világ első számú károsanyag-kibocsátó országa így alighanem csalódást okozott azoknak a fejlett államoknak, amelyek sokkal korábbra tűzték ki klímavédelmi céljaikat.

A kínai elnök után nem sokkal később Biden másik riválisa, Vlagyimir Putyin orosz elnök számolt be róla, hogy országa jelentősen visszafogja az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig.

– Biztos vagyok benne, hogy Oroszország mérete, földrajzi adottságai, éghajlata és gazdasági struktúrája ellenére megvalósítható ez a feladat

– közölte az orosz államfő. A csúcstalálkozón nem esett szó az Egyesült Államok és Oroszország között fennálló feszültségről, amelyet leginkább az orosz állam Ukrajnával kapcsolatos konfliktusa, valamint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése és éhségsztrájkja gerjeszt. A két ország között elfajult helyzetet tovább fokozta a diplomáciai botrány is, amely abból kerekedett, hogy Biden gyilkosnak nevezte Putyint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkából vett részt a videókapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Az Európai Unió, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság tegnap jelentette be, hogy 2030-ig legalább ötvenöt százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

– Franciaország a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy minél messzebbre jussunk ezekben a kérdésekben

– hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozón. Az államfő szerint nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék – számol be róla az MTI.

Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Elysée-palotából szólalt fel
Fotó: MTI/EPA /Ian Langsdon

A klímacsúcs megrendezésével Biden nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok válhasson a károsanyag-kibocsátás és az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem éllovasává.

Órákkal azután, hogy beiktatták az Egyesült Államok 46. elnökének, a demokrata politikus megkezdte elődje, a republikánus Donald Trump kormányzata által hozott intézkedések némelyikének visszavonását. Ezek közé tartozott a rendelet arról, hogy az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezményhez. A 2015-ben elfogadott megállapodása előírja, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését két Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti mértékhez képest, illetve törekedni kell a másfél Celsius-fokos maximumra.