A kialkudott küzdőtér megváltoztatásáért harcol az amerikai baloldal

A Fehér Ház és a Kongresszus mindkét házának meghódítása után a legfelsőbb bíróságban kíván „többséget” szerezni az amerikai baloldal, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Demokrata Párt nemrég törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a jelenlegi kilencről tizenháromra emelnék a testület létszámát. A 160 éve érintetlenül működő bíróság megreformálása azonban korántsem akadályoktól mentes, ráadásul a lapunk által megkérdezett szakértők szerint vissza is üthet a demokratákra, ha átszabják a „kialkudott küzdőtér” hagyományokon és normákon alapuló határait.

Joe Biden amerikai elnök nemrég felállított egy 36 fős kétpárti bizottságot a 160 éve érintetlenül működő kilencfős legfelsőbb bíróság – és a szövetségi igazságszolgáltatás – megreformálására.

Ennek egyik eszköze az úgynevezett „court-packing” lehet, amely a legfelsőbb bíróság létszámának növelését jelenti egy „egyenlőbb igazságszolgáltatás érdekében”.

A Biden által április elején aláírt rendelet szerint a – jogprofesszorokból, ügyvédekből és egykori bírákból álló – bizottság foglalkozik majd a különféle reformjavaslatokkal, valamint azok megvalósíthatóságával és szükségességével. Egyebek között a testület azt is vizsgálni fogja, hogy hány tagja legyen a legfelsőbb bíróságnak, és hány évre nevezzék ki őket.

Élethosszig tartó tisztség. A legfelsőbb bíróság az Egyesült Államok legfelsőbb szintű jogorvoslati fóruma, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja. A bíróság a szövetségi igazságszolgáltatási rendszer része, de határozataiban felülbírálhatja az egyes államok bíróságainak döntéseit is. A grémium jelenleg kilenc tagból áll, akiket az elnök nevez ki, de tisztségüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák élethosszig viselik tisztségüket, és csak kongresszusi eljárás keretében mozdíthatók el, kizárólag csak akkor, ha bűncselekményt követtek el. Az alkotmány nem írja elő a Legfelsőbb Bíróság bíráinak számát.

A bírák kiválasztása hagyományosan politikai jelentőségű folyamat.

Az ügy a tavalyi elnökválasztási kampánynak is hangsúlyos eleme volt, Donald Trump előző elnök hivatali ideje alatt ugyanis három új bíró került a testületbe, így a kilencből hat bírót „konzervatívként” tartanak számon. Ennek ellensúlyozására szolgálna az a demokrata képviselők által a szenátusban és a képviselőházban egyaránt nemrég benyújtott törvényjavaslat, amely azt irányozza elő, hogy

a jelenlegi kilencről tizenháromra emelkedjen a bírák száma.

– A kérdést azonban egyelőre biztosan nem bocsátják szavazásra, Joe Biden a bizottság felállításával sokkal inkább egy politikai középutat igyekezett találni a helyzet elodázására – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője. A John McCain-díjas politikatudós emlékeztetett: Biden korábban – még szenátorként – maga is ellenezte a bírói testület létszámnövelésének ötletét, és a tavalyi kampánya során is nagyon óvatosan fogalmazott az ügyben, sőt, inkább igyekezett kitérni az ezt feszegető kérdések elől. A kutató hozzátette: a Demokrata Párt progresszív szárnya ugyanakkor szüntelenül erőlteti az ügyet, főleg azóta, hogy Trump az elnökségének utolsó pillanatában, a liberális Ruth Bader Ginsburg halálát követően a konzervatív nézeteiről ismert Amy Coney Barrett-et jelölte a megüresedett helyre.

Roosevelt példája intő lehet

– A bizottságnak a bírói testület megreformálására vonatkozó vizsgálódása hat hónapig tart majd, addig tehát minimum lekerül a napirendről az ügy – ezalatt pedig Bidennek van ideje felmérni, hogy a bírák bővítését egyébként nem igen támogató közvéleménynek, illetve a demokraták progresszív szárnyának hogyan változik az attitűdje a kérdésben

– magyarázta a kutató. Mártonffy Balázs emlékeztetett: a legfelsőbb bíróság az 1869-es bírósági törvény értelmében kilencfős. Ennek megváltoztatására utoljára a történelem egyik legnagyobb hatású demokrata elnöke, Franklin D. Roosevelt tett kísérletet 1937-ben, mivel a testület rendszeresen megsemmisítette az akkori elnök rendeleteit, akadályozva ezzel a New Deal gazdaságpolitikáját. – Roosevelt rosszul mérte fel akkor a politikai klímát, a kísérlete ugyanis óriási felháborodást váltott ki a közvélemény részéről. Az akkori elnök próbálkozását ugyanis egyértelműen pártpolitikai prioritások által vezéreltnek tekintették, nem pedig nemzeti érdeknek; s nem tévedtek nagyot, így nem meglepő, hogy megbukott a javaslat – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte:

Biden bizonyosan szem előtt tartja Roosevelt példáját, ugyanis a hivatalban lévő elnök az 1933 és 1945 között a Fehér Ház élén álló elődjének a portréját helyeztette el az Ovális Irodában, rögtön a beiktatása után, lecserélve ezzel azt az Andrew Jackson egykori elnököt ábrázoló portrét, mely Donald Trump hivatali ideje alatt díszítette az irodát.

– Biden tehát – a történelmi tapasztalatokból tanulva – aligha fog tudni sikerre vinni egy olyan kezdeményezést, amíg azt sem a közvélemény, sem pedig a bíróság nem támogatja, csakis a demokraták progresszív szárnya – magyarázta Mártonffy. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy

Biden egy ilyen bizottság felállításával is üzenetet küld a legfelsőbb bíróságnak, hiszen miután Roosevelt annak idején benyújtotta a hasonló szándékú törvénymódosítási javaslatát, az bár megbukott, utána a bírói testület is „jobban megfontolta” az akkori elnök kezdeményezéseit.

– A jelenlegi folyamatoknak tehát van egy fontos üzenetértéke, mégpedig az, hogy a bírák vegyék komolyan Biden törvényjavaslatait – magyarázta a kutató. Mártonffy Balázs elmondta azt is, hogy amennyiben a kongresszus később mégis módosítaná a legfelsőbb bíróság létszámát, azzal a testületet is „közelebb hozná” a mindennapi politikához, ami most ugyan a demokratáknak kedvezne, azonban amikor hatalomváltás történik a Fehér Házban, akkor a Republikánus Párt is hasonlóképpen élhet a rendelkezésére álló eszközökkel.

Önálló tagállam lesz Washington DC?

A napokban egyébként az is bizonyossá vált, hogy a Biden-adminisztráció támogatja a Washington DC-t szövetségi állammá, és ezzel az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánító törvényjavaslatot. A Fehér Háznak az ügyben a minap kiadott közleménye ráadásul az első, amelyben amerikai kormányzat valaha is hivatalosan támogatásáról biztosított egy erre irányuló kezdeményezést. Mártonffy Balázs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

a fővárosban több mint 700 ezren laknak, azaz többen, mint a 600 ezres lélekszámot sem elérő Wyoming államban, ráadásul Washingtonban köztudottan elsöprő többségben vannak a demokrata párti szavazók, tehát sokan úgy vélik, hogy a liberálisok ezzel a lépéssel is a szavazóbázisuk növelését akarják elérni.

A tervezetet a demokrata párti többségű képviselőház várhatóan zökkenőmentesen elfogadja, ám a szenátusban kemény csatákra lehet számítani, főleg, hogy a demokrata szenátorok sem támogatják egyhangúlag a szövetségi főváros tagállammá nyilvánítását.

– Itt ugyanaz a probléma merül fel, mint a legfelsőbb bíróság esetében: a hagyomány, illetve az előre kialkudott küzdőtér kérdőjeleződne meg, ha a demokraták létrehoznának egy, a szavazói összetétel szempontjából számukra kedvező új tagállamot. Egy norma, hogy a legfelsőbb bíróság távol áll a mindennapi politikától, és bár a mindennapi politika küzd azért, hogy ki kerüljön be a testületbe, de magának a küzdőtérnek egyértelmű határai vannak. Ezeket a határokat feszegeti most a legfelsőbb bíróság létszámnövelésének gondolata és Wasinhton DC önálló állammá nyilvánításának ötlete is

– magyarázta a kutató.