Behívásoktól félnek a kárpátaljaiak a háborús fenyegetés miatt

Az ukrán–orosz konfliktus eszkalációja hátrányosan érintheti a Kárpátalján elő magyarságot.

Kramatorszk, 2021. március 3. Ukrán katonák sorban állva várják, hogy megkapják az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcináját az ukrajnai Kramatorszkban lévõ katonai támaszponton 2021. március 2-án. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Az ukránok mintegy kétharmada tartja valószínűnek, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen

– derül ki a Rejting közvélemény-kutató központ tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen az elmúlt két hétben tizenegy ukrán katona vesztette életét Ukrajna keleti részén az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között kiújult tűzharc során. Az ukrán–orosz konfliktus elmérgesedésétől való félelmet ráadásul az a hír is fokozza, hogy Oroszország jelentős erőket csoportosított az ukrán határ közelébe, a Donyec-medence térségébe és az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetre.

– Folyamatos az eszkaláció veszélye az olyan, csupán félig „befagyott” konfliktusok esetén, mint a kelet-ukrajnai, ahol a harci cselekmények ugyan csekély intenzitásúak, de állandóak

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A Kárpáti Igaz Szó, ungvári székhelyű lap múlt heti beszámolója szerint Donyeck és Luhanszk szakadárok által ellenőrzött területei újabb négyszáz fiatalt kényszerítenek sorkatonai szolgálatra, és Kijev is meghirdette a tavaszi behívást, aminek következtében tizennégyezren kezdik meg szolgálatukat az Ukrán Fegyveres Erőkben.

Magyarország szempontjából nézve leginkább azért aggasztók ezek a hírek, mert az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarságra is kiterjedhet.

– A behívások veszélye érinti talán legközvetlenebbül a helyi magyarságot, főképp hogy az ukrán parlament nemrég fogadott el egy jogszabályt, amely megkönnyíti a hatóságok dolgát mind az újoncok, mind a szolgálatukat korábban már teljesítők behívását illetően

– magyarázta Kosztur András. Hozzátette: az ukrán–orosz konfliktus kiéleződése a kárpátaljai magyarság jogaira is kihathat, mint ahogyan azt az elmúlt évek ukránosító politikája során már láthattuk. A XXI. Század Intézet vezető kutatója kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyarság figyelmét jelenleg leginkább a koronavírus-járvány, a hétköznapi megélhetési problémák, valamint az ukrán–magyar viták kötik le, ugyanakkor a frontról érkező hírek miatt a háborús fenyegetés is egyre gyakoribb téma.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 8-án.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Becslések szerint 2011-ben több mint száznegyvenezer magyar nemzetiségű élhetett Kárpátalján, ám az ukrajnai háborús viszonyok kialakulása és az egymást érő gazdasági válságok miatt ugrásszerűen megnőtt a kivándorlók száma, vagyis Kárpátalját számos magyar család és még annál is több fiatal férfi kényszerült végleg elhagyni – írja a Kárpátalja internetes portál.

– Nagyon kevés fiatal van otthon. Sokan 2014-ben a behívások miatt mentek ideiglenesen külföldre dolgozni. Nagy részük ott is maradt, esetleg kivitte a családját, mert látják, hogy nincs esély a biztonságosabb életre Ukrajnában

– mondta el lapunknak egy kárpátaljai magyar fiatal, Dorgay Zsófia. Arról is beszámolt, hogy a kint élő magyarság nem érzi magáénak Ukrajna háborúját.

– Érthető, hogy mások érdekeinek kedvéért nem szeretnék a szülők feláldozni a gyermeküket

– tette hozzá.

Donyecki szakadár harcosok
Fotó: Reuters

Kosztur András szerint a harcok kiéleződésének nemzetközi oka, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolata elmérgesedett az elmúlt hónapokban. A kutató szerint azonban valójában sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem érdeke, hogy eszkalálódjon a helyzet. Hozzáfűzte: Oroszországnak ugyan jobbak a katonai esélyei, de rendkívüli nemzetközi nyomással kellene szembenéznie, amennyiben nyíltan kiterjesztené a konfliktust a háborúban eddig nem érintett ukrán területekre. Ukrajna pedig, bár a nyugati államok elvben támogatásukról biztosították Kijevet, katonai téren valószínűleg egyedül maradna az oroszokkal szemben, ezzel pedig súlyos veszteségeket és újabb területek feladását kockáztatná.