Fülöp herceg halálával leteheti-e a koronát II. Erzsébet?

Ahogy arról lapunk is beszámolt, szombaton örök nyugalomra helyezték Fülöp edinburgh-i herceget, II. Erzsébet brit királynő férjét. A 99 éves hercegtől katonai tiszteletadással búcsúztak Windsorban, a járványintézkedések betartásával rendezett ceremónián. Vasárnap a brit lapok a „legmagányosabb búcsúként” írtak a szertartásról, a 95 esztendős II. Erzsébet a járvány miatt ugyanis a család többi részétől elkülönülve foglalt helyet a Szent György-kápolnában. „73 éve először egyedül”; „Egyedül a gyászban” – ilyen szalagcímekkel is köszöntette a brit sajtó az új időszakot, amely beköszöntött az 1952 óta uralkodó monarcha életében.

SUNDAY MIRROR: The loneliest goodbye #TomorrowsPapersToday pic.twitter.com/WbZTs0V7rC

— Neil Henderson (@hendopolis) April 17, 2021

Fülöp herceg halálával a trónöröklési sorrend nem változik, hiszen az uralkodó férje sosem szerepelt a királyi család trónöröklésre jogosult tagjai között. A sajtó azonban a temetés után is latolgatja, hogy

II. Erzsébet házastársának, legfőbb szövetségesének az elvesztésével lemondhat-e a koronáról?

Hasonlóra az európai monarchiákban bőven van példa: Beatrix holland királynő 2013-ban mondott le legidősebb fia, a jelenleg is regnáló Vilmos Sándor javára, ugyanebben az évben pedig II. Albert belga király adta át a trónt elsőszülött fiának, Fülöpnek. I. János Károly spanyol király 2014-ben, 76 évesen mondott le, fia VI. Fülöp néven került hatalomra.

A közvéleményt amúgy is régóta foglalkoztatja, hogy a világ gyakorlatilag legidősebb hercege, a hetvenhárom esztendős Károly walesi herceg még II. Erzsébet életében trónra ülhet-e, vagy „szükségszerűen” édesanyja halálával kerül csak a fejére a korona. A királyi tudósítók, történészek most újfent arra jutottak, hogy bár Fülöp herceg halála hatalmas törés az életében,

a királynő „Isten által felkent” uralkodóként bizonyára nem adja át a stafétabotot.

Alison Weir brit történész, író szerint az uralkodás egész életre szól, a mindenkori brit uralkodó hatalomra kerülésekor pedig arra tesz ígéretet, hogy élete végéig szolgálja a koronát. Ahogy a szakértő fogalmazott, II.Erzsébet egy ideje ráadásul nem vállal külföldi utakat, ezeken sorra vagy Károly fia, vagy unokái képviselik. Hugo Vickers történész, több uralkodói életrajz szerzője szintén elképzelhetetlennek tartja a lemondást, főként vallási okokból:

a brit uralkodó ugyanis az anglikán egyház feje is, az Istennel kötött szövetségből pedig nem lehet egyszerűen „kilépni”.

II. Erzsébetet a mindenkori monarchákhoz hasonlóan előre megszentelt olajjal kente fel Canterbury érseke 1953-ban – közvetlenül mielőtt az uralkodó megkapta a koronát és a többi koronázási ékszert. A királynő mélyen vallásos, a kötelességtudat a vérében van. Jövőre ráadásul hatalomra kerülésének a hetvenedik évfordulóját ünnepelheti: az egész Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség számára is egy koronavírus utáni ünnep lehet a jeles alkalom, emlékeztetett a brit The Guardian.

Sokszor említett szempont az is, hogy az évek során a walesi herceg mellett a királyi család többi tagja is átvett II. Erzsébet feladataiból, ez a tendencia a jövőben pedig csak még erősebb lehet. A közvélemény-kutatások szerint a britek körében népszerűek a hercegek: a királynő unokáját, Vilmos cambridge-i herceget a 18–24 éves korosztály negyvenhét százaléka szeretné királyként látni az uralkodó halálát követően. Apja, Károly esetében a brit fiatalok „mindössze” huszonöt százaléka támogatná a trónra lépést, világított rá a Daily Express brit bulvárlapnak készített felmérés. Vilmos előnye a nők körében is meggyőző: a hölgyek közel ötvenhárom százaléka akarja őt a trónon látni – Károly helyett. A férfiak esetében már a walesi herceg „vezet” negyvenöt százalékos támogatottsággal. A hivatalos trónöröklési rendben mindenesetre Károly következik.

Károly walesi herceg és fia, Vilmos cambridge-i herceg
Fotó: Getty Images/Samir Hussein