Győződjön meg saját szemével, hogy milyen Szaúd-Arábia!

Szaúd-Arábiát, a világ leggazdagabb országait tömörítő G20-csoport egyetlen arab tagját a világjárvány sem tántorította el nagyszabású reformterveitől. Az óriási beruházásokban, mint amilyen a Közel-Kelet erdősítése, akár magyar vállalatok is főszerephez juthatnak. Abdulkhalig Rashed Bin Rafaa szaúdi nagykövetet a járvány hatásairól, a klímaváltozásról, az országot ért bírálatokról, a háború esélyeiről és az iszlám helyzetéről kérdeztük.

Abdulkhalig Rashed Bin Rafaa szaúdi nagykövet a hazáját ért bírálatokról, a háború esélyeiről és az iszlám helyzetéről is beszélt lapunknak Fotó: Bach Máté

– Pedig az országról gyakran meglehetősen borús képet fest a média, amin Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolt újságíró esete sem segített.

– Teljesen megértjük a világ megdöbbenését Dzsamál Hasogdzsi miatt, hiszen mi magunk is megdöbbentünk, ilyen szörnyűségre még soha nem volt példa korábban a királyságban. Ha ez az incidens egy olyan országban történt volna, mint Irán, ahol ártatlan embereket ölnek meg bírósági eljáráson kívül nap mint nap, akkor nem okozott volna ekkora globális sokkot az eset. Hogy a média újra és újra felemlegeti a történteket, mégis érthetetlen, elvégre a szörnyű bűncselekmény elkövetői ellen minden szükséges intézkedést meghoztak, bíróság elé állították őket. Az érintetteket a szaúdi jogrendszernek megfelelően elítélték, amelyet az áldozat családja is üdvözölt. Emellett őfelsége, a trónörökös bejelentette, hogy hivatalos pozíciójából adódóan felelősséget vállal a Dzsamál Hasogdzsival történtekért. Sajnos megszokottá vált számunkra, hogy a nyugati sajtó negatívan jeleníti meg mindazt, ami a királysággal kapcsolatos. Ezért mióta a Vízió 2030 reform keretében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt, azt üzenjük mindenkinek, jöjjön el Szaúd-Arábiába! Győződjön meg mindenki saját szemével, hogy tényleg olyan ország vagyunk-e, mint amit a médiában lát! Akik ellátogattak a királyságba, az ellenkezőjét tapasztalták a médiában látottaknak.

A Kaszr al-Faríd, azaz a Magányos (vagy egyedülálló) Kastély Al-Ula közelében, Madáin Szálih nevű területen. Turistacsalogató.
Fotó: László Dávid

– Elődjéhez képest Joe Biden amerikai elnök egészen más politikát képvisel Jemennel kapcsolatban. Mit várnak tőle?

– Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok kapcsolata történelmi, amely közös érdekeken alapul és intézmények által irányított. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nézeteltérések. Ami a jemeni helyzetet illeti: a politikai megoldáson dolgozunk, olyan békekezdeményezést nyújtottunk be, amely világszintű támogatás élvezett, beleértve a magyar kormányt is. Washingtonban is megértették, hogy nem Szaúd-Arábia a probléma, hanem a húszi lázadók és a mögöttük álló Irán, melynek célja az egész régió destabilizálása, hogy exportálja a „forradalmát”. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy Szaúd-Arábia Manszúr Hádi jemeni elnök hivatalos kérésére avatkozott be, hogy segítő kezet nyújtson a törvényes jemeni kormánynak, miután a húszi puccsisták átvették az irányítást a főváros, Szanaa felett. A koalíció országai nem tehettek mást, mint hogy felléptek a veszéllyel szemben, hogy megakadályozzák egy újabb Hezbollah megjelenését. Közben viszont óriási segítséget nyújtunk a jemeni népnek, beleértve a húszi terrorcsoport által elfoglalt területeket is. Még a tanárok fizetését is mi fizetjük az iskolákban. A királyság 500 millió dollárt ajánlott fel az általa összehívott, Jemen számára rendezett adományozói konferenciáján, amelyet tavaly júniusban virtuálisan rendeztek meg Rijádban, az ENSZ-szel partnerségben. Ezzel az összeg, amit Szaúd-Arábia már Jemennek adományozott, meghaladta a 18 milliárd dollárt. Kinek lenne jó, ha kivonulnánk? Legfeljebb Iránnak, miközben újabb migrációs áradat indulna meg. Elmélyülne a jemeni társadalomban feszülő konfliktus, a szélsőségesek és terroristák újabb melegágya jönne létre, ami kihatna a régió és a világ biztonságára. Különösen a tengeri kereskedelem szabadságára, mivel Jemennél található a Bab el-Mandeb-szoros, a világ egyik fő vízi átjárója.

– Lát esélyt a nyílt háború kirobbanására Iránnal?

– Imádkozunk a békéért, és mindent megteszünk, hogy elkerüljük a háborút, de eltökéltek vagyunk hazánk védelmében. A királyság stabilizáló tényező a régióban, amely mindent megtesz a béke megteremtése és a konfliktusok elkerülése érdekében. Reméljük, hogy a 2015-ös megállapodás újratárgyalása a mostani bécsi egyeztetésen eredményre vezet. A mi álláspontunk egyértelmű: bármilyen új megállapodásnak szabályoznia kell az iráni rakétaprogramot és a destabilizáló tevékenységet is. Minden olyan megállapodás, amely ezt nem veszi figyelembe, kudarcot fog vallani.

– Rendezhetik a kapcsolatokat Izraellel?

– A királyság egyszer már egy soha nem látott békekezdeményezést nyújtott be, amely tartalmazza Izrael kivonulását az arab földekről, egy palesztin állam létrehozását, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem, és a palesztin menekültek visszatérési jogát, cserébe az Izraellel való teljes normalizálásért. Ezzel egyetértettek az arab királyok és elnökök a 2002-es bejrúti arab csúcstalálkozón, és támogatták az Iszlám Együttműködési Szervezet tagállamai is, amelyek közel kétmilliárd muszlimot képviselnek a világon. Az Izraellel való kapcsolat feltétele az, hogy megadják a palesztinoknak az őket illető törvényes jogokat, amelyeket a nemzetközi törvények, és a vonatkozó nemzetközi határozatok is tartalmaznak.

– Egy vezető muszlim állam diplomatájaként, mit szól azokhoz a bírálatokhoz, amely szerint az iszlám válságban van?

– A világ népessége közül minden harmadik ember muszlim. Ha elfogadjuk azt a felvetést, hogy az iszlám válságban van, akkor képzeljük csak el, miként festene a világ! A muszlimok, csakúgy mint mások, a békés életre törekszenek. Nyugaton vannak példák olyan országokra, amelyek sikert értek el a muszlimok és egyéb kisebbségek integrálásában, akik hatékonyan hozzájárultak az őket befogadó társadalmak építéséhez. Más országok nem voltak ilyen sikeresek. Úgy gondolom, hogy az iszlámot ért vádak elsősorban annak következményei, hogy a világon zajló konfliktusok közül számos muszlim többségű országban dúl. Ezek oka pedig főként a sok természeti erőforrás, a stratégiai elhelyezkedés és a nemzetközi vízi útvonalak jelenléte. Ez magával hozta a szélsőségek, a terrorizmus problémáját, de ne feledjük a gyarmatosítás örökségét sem. Ugyanakkor számos tudományos tanulmány is igazolja, hogy az iszlám a legkevésbé erőszakos vallás. Nem logikus egy bizonyos vallást azzal vádolni, hogy felelős követői cselekedeteiért. Észszerű-e tehát a keresztény vallást azzal vádolni, hogy felelősséggel tartozik a XX. században Európában történt mészárlásokért vagy a zsidókat és zsinagógáikat célzó támadásokért? Észszerű-e a zsidó vallást hibáztatni a követői egy részének magatartása miatt? Az iszlám szó békét jelent, és mi, muszlimok hisszük, hogy az iszlám minden próféta vallása, és egységesek az ő üzeneteik, amelyek a békén, az igazságosságon és a jó erkölcsön alapulnak.

– Mi az álláspontjuk a migráció európai kezeléséről?

– Szerintünk a migráció kezelésének módja minden állam belügye. Szaúd-Arábia több mint kétmillió menekültnek ad otthont, munkalehetőséget, egészségügyi ellátást, oktatást és más szolgáltatásokat biztosítunk nekik ingyenesen. Ez nálunk nem jelent nagy problémát, de attól még mi sem szeretnénk, ha mások beleszólnának. De az egész migrációs válság gyökere, hogy nemzetközi közösség kudarcot vallott a közel-keleti problémáinak megoldásában, amely aztán átgyűrűzött a térségből.