Harmincöt évvel a katasztrófa után Csernobil várja a turistákat

A látogatóknak szigorú szabályokat kell betartaniuk az atomerőmű-baleset miatt lezárt területen.

Harmincöt évvel ezelőtt, 1986. április 26-án következett be a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet azóta is a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként tartanak számon.

Az Ukrajna északi részén található csernobili atomerőmű négyes számú reaktorának felrobbanása és a légtérbe szabadult radioaktív anyagok miatt körülbelül háromszázötvenezer embert kellett evakuálni a környékről. A katasztrófa idején több tucatnyian haltak meg, köztük az erőmű dolgozói és a mentéshez érkezett tűzoltók is, később pedig ezrek vesztették életüket a sugárzással összefüggésbe hozható betegségek miatt.

2021. április 26-án, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulóján
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Pripjaty, amely egykor az atomerőmű dolgozóinak és családtagjaiknak, mintegy ötvenezer embernek adott otthont, mára kísérteties szellemvárossá vált. Az emberek hiánya pedig a növény- és vadvilág kitárulkozásához vezetett: farkasok, vadlovak és számos más állatfaj él szabadon a területen.

Csernobil környéke ugyanakkor nem teljesen elhagyatott, hiszen emberek ezrei dolgoznak az ottani infrastruktúra üzemeltetésén. Több mint százan pedig visszatértek szülőföldjükre a katasztrófa után – annak ellenére, hogy a hatóságok szerint nem biztonságos az élet a lezárt zónában.

Az ukrán kormány abban bízik, hogy az egykori atomerőmű és környéke felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára.

– Az emlékezés helye ez, egy terület, ahol láthatjuk az emberi hiba következményét, és egyben az emberi hősiességét is, amely kijavítja a hibát –

nyilatkozta Bohdan Boruhovszkij, Ukrajna gazdasági miniszterének helyettese.

A világörökségi státus finanszírozási forrásokhoz juttatná a területet, és tovább növelné a környékbeli idegenforgalmat is. Az atomerőmű körüli lezárt zóna eddig is vonzotta a katasztrófaturistákat, ám az HBO Csernobil című sorozatának megjelenése után ugrásszerűen megnövekedett a látogatók száma: 2019-ben mintegy százhuszonnégyezren keresték fel a szerencsétlenség helyszínét.

– Csernobil nem lehet csupán a kalandvágyók játszótere. Az embereknek tudatában kell lenniük a hely történelmi jelentőségével, és az emberiségre gyakorolt hatásával

– jelentette ki az ukrán kulturális miniszter, Olekszandr Tkacsenko.

A lezárt zóna irányításával foglalkozó, State Agency of Ukraine on Exclusion Zone Management ukrán szervezet különböző útvonalakat hozott létre, hogy a külföldi turisták a régióba utazhassanak, illetve számos szabályozást léptetett életbe a látogatók teljes körű védelme érdekében. Az előírások szerint az atomerőmű környékén tetőtől talpig védőfelszerelésbe kell öltözni, tilos enni vagy inni, valamint letérni a kijelölt útvonalakról. Becslések szerint a sugárzási dózis, amely a turistákat éri az egynapos látogatás során, nem haladja meg a 0,1 millisievert (mSv) értéket. Ehhez képest egyes orvosi eszközök, mint például a röntgen, sokkal nagyobb sugárzásnak teszik ki az embereket. A lezárt zóna tehát nem jelent veszélyt a látogatók számára, ha betartják a szabályokat.

– Csernobil környéke, beleértve az atomerőmű harminc kilométeres körzetében lezárt területet, kétségkívül látogatható. Bár bizonyos radioaktív izotópok még mindig a levegőben vannak, a korlátozott ideig tartó látogatás során senki sincs túlzott veszélynek kitéve – áll a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség (IAEA) honlapján.