Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Nagy valószínűséggel a Moszad izraeli titkosszolgálat kibertámadása nyomán következett be vasárnap az a robbanás az iráni Natanzban működő urándúsító létesítményben, amely üzemképtelenné tette a dúsításhoz szükséges föld alatti centrifugák áramellátó rendszerét.
Az incidens egy nappal az után történt, hogy Natanzban új, nagyobb teljesítményű centrifugát avattak.
Irán „nukleáris terrorizmusnak” minősítette a támadást. Jóllehet, Izrael hivatalosan nem kommentálta az esetet, az izraeli közszolgálati rádió meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszad hajtott végre kibertámadást az urándúsító létesítmény ellen. Egyelőre nem világos, az akciót szándékosan időzítették-e néhány nappal az utánra, hogy Bécsben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz (JCPOA). Ezt Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat.
A The Jerusalem Post ugyanakkor úgy tudja, hogy a bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázsakció tervei. A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Viszont régóta ismert volt Joe Biden amerikai elnök szándéka a megbeszélések felújítására.
Az izraeli lap értesülései szerint lehetséges, hogy a zsidó államnak tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz.
Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették.
A The New York Times című amerikai lap beszámolója szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el, továbbá meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva megerősítette, hogy az akció hátterében Izrael állt. A lap hírportálja úgy tudja, hogy olyan nagy erejű robbanás történt, hogy
a károk helyreállítása kilenc-tíz hónapba is telhet,
s ez erősen visszaveti Natanzban az urándúsítást. Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergetikai hivatal szóvivője szerint viszont az incidens nem okozott károkat, illetve sugárszennyezést. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelőssé az urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba. Azt is elmondta, szerinte Izrael azért követte el a támadást, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy elérje az Iránra kirótt szankciók feloldását.
Nem ez volt az első izraeli támadás az iráni atomprogram ellen. 2020. november 27-én a Moszad meggyilkolta Mohszen Farizade atomtudóst, 2010–2012 között négy szakembert iktattak ki. 2003-ban izraeli kommandó végezte ki Ardeszir Huasszanpur atomfizikust is.
Az atomalku amerikai felmondása után Irán is bekeményített, s Teherán is elkezdte nem betartani az egyezmény passzusait. A JCPOA eredetileg 3,67 százalék dúsítású urán előállítását tette lehetővé Irán számára békés célokra, de a fordói létesítményben már 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állítanak elő. Az iráni parlament pedig nemrégiben új törvényt fogadott el, amelynek értelmében az ország évente 120 kilogramm húszszázalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta 500 kilogrammot. A nukleáris fegyverekhez kilencvenszázalékos dúsítású urán szükséges. A húsz százalékról kilencven százalékra való ugrás szakértők szerint könnyen teljesíthető.
Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet – jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője. Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről. (MTI)
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Kiadták a figyelmeztetést havazás miatt: ezekben a vármegyékben 5 centinél is több hó hullhat
Vezércikk - Mintegy 5 másodperc Magyar Péter tűréshatára + videó
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Mobil bunkerek sorozatgyártásába kezdett Oroszország
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
K...rva nagy következmények
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
