Izrael súlyos károkat okozhatott az iráni atomlétesítményben

Sajtóértesülések szerint a Moszad állhat az iráni Natanzban működő urándúsító elleni támadás mögött.

Natanz, 2021. április 12. 2021. április 12-én közreadott, és 2005. november 8-án készült kép a közép-iráni Natanzban lévõ urándúsító üzemrõl. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelõssé a natanzi urándúsítóban az elõzõ napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba. Azt is elmondta, szerinte Izrael azért követte el a támadást, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy elérje az Iránra kirótt szankciók feloldását. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh Fotó: Abedin Taherkenareh

Nagy valószínűséggel a Moszad izraeli titkosszolgálat kibertámadása nyomán következett be vasárnap az a robbanás az iráni Natanzban működő urándúsító létesítményben, amely üzemképtelenné tette a dúsításhoz szükséges föld alatti centrifugák áramellátó rendszerét.

Az incidens egy nappal az után történt, hogy Natanzban új, nagyobb teljesítményű centrifugát avattak.

Irán „nukleáris terrorizmusnak” minősítette a támadást. Jóllehet, Izrael hivatalosan nem kommentálta az esetet, az izraeli közszolgálati rádió meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszad hajtott végre kibertámadást az urándúsító létesítmény ellen. Egyelőre nem világos, az akciót szándékosan időzítették-e néhány nappal az utánra, hogy Bécsben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz (JCPOA). Ezt Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat.

A The Jerusalem Post ugyanakkor úgy tudja, hogy a bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázsakció tervei. A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Viszont régóta ismert volt Joe Biden amerikai elnök szándéka a megbeszélések felújítására.

2021. április 12-én közreadott, és 2005. november 8-án készült kép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzemről
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Az izraeli lap értesülései szerint lehetséges, hogy a zsidó államnak tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz.

Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették.

A The New York Times című amerikai lap beszámolója szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el, továbbá meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva megerősítette, hogy az akció hátterében Izrael állt. A lap hírportálja úgy tudja, hogy olyan nagy erejű robbanás történt, hogy

a károk helyreállítása kilenc-tíz hónapba is telhet,

s ez erősen visszaveti Natanzban az urándúsítást. Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergetikai hivatal szóvivője szerint viszont az incidens nem okozott károkat, illetve sugárszennyezést. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelőssé az urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba. Azt is elmondta, szerinte Izrael azért követte el a támadást, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy elérje az Iránra kirótt szankciók feloldását.

Nem ez volt az első izraeli támadás az iráni atomprogram ellen. 2020. november 27-én a Moszad meggyilkolta Mohszen Farizade atomtudóst, 2010–2012 között négy szakembert iktattak ki. 2003-ban izraeli kommandó végezte ki Ardeszir Huasszanpur atomfizikust is.

Az atomalku amerikai felmondása után Irán is bekeményített, s Teherán is elkezdte nem betartani az egyezmény passzusait. A JCPOA eredetileg 3,67 százalék dúsítású urán előállítását tette lehetővé Irán számára békés célokra, de a fordói létesítményben már 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állítanak elő. Az iráni parlament pedig nemrégiben új törvényt fogadott el, amelynek értelmében az ország évente 120 kilogramm húszszázalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta 500 kilogrammot. A nukleáris fegyverekhez kilencvenszázalékos dúsítású urán szükséges. A húsz százalékról kilencven százalékra való ugrás szakértők szerint könnyen teljesíthető.

Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet – jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője. Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről. (MTI)