Óriási erő rejlik a diaszpórában

Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a fősodorbeli amerikai média mennyire negatívan számol be Magyarországról. Mivel intelligens emberekről van szó az amerikai sajtóban, sajnos azt kell gondolnom, részben politikai megfontolások vagy hiányos információk vezérlik őket – mondta a lapunknak Atlantából adott interjúban Andrea Lauer Rice. Az 1,4 milliós amerikai magyarság legnagyobb ernyőszervezete, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke, a Magyar Diaszpóratanács amerikai regionális elnöke a mostani kiélezett ukrajnai helyzetben kiemelten fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság sérelmeinek washingtoni megismertetését.

– Sajnos aggodalommal tapasztaljuk, hogy a fősodorbeli amerikai média mennyire negatívan számol be Magyarországról. Ez rendkívül frusztráló, és sokkal nehezebbé teszi szervezeteinknek az emberjogi kérdések felvetését, hiszen egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy felhívjuk a figyelmet a Kárpát-medencében élő magyarok helyzetére. Ez a kárpátaljaiak esetében most különösen aktuális az ukrajnai feszültség tükrében. Az amerikai–magyar kapcsolatok építésében a közösségünk az idén két területen is aktív. Az egyik a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének közelgő századik évfordulója, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója. Ez utóbbi részeként többek között az ’56-os szabadságharcos hős szobrát avatjuk itt, Atlantában. 1956 öröksége az amerikai magyarság gerincének számít. Mindezek mellett biztonságpolitikával, így a NATO-val, valamint energetikai kérdésekkel, kapcsolatépítéssel, ösztöndíjprogramokkal, tanulmányutak szervezésével is foglalkozunk. Példaként említem a Magyar Emberi Jogok Alapítvány, szervezetünk egyik alapítója tevékenységeit, többek között Kelemen Hunor erdélyi magyar vezető látogatásának megszervezését Washingtonba a HAC közreműködésével. Korábban Brenzovics László kárpátaljai magyar vezetőt is meghívtuk, hogy a kongresszusban és az amerikai külügyminisztériumban első kézből ismerhessék meg a kárpátaljai magyarság helyzetét. George Patakival, New York volt republikánus kormányzójával és Max Telekivel, a HAC tiszteletbeli elnökével az élen magas rangú küldöttséget szerveztünk Kárpátaljára. Nagyon fontos Washingtonban – ahol a központi irodánk is található – az ilyen típusú politikai kapcsolatépítés. A vezetőségünk pedig Minnesotától és Ohiótól kezdve Floridáig számos helyen jelen van az országban.

– Említette az amerikai sajtó negatív Magyarország-képét. Mit tudnak tenni ezzel?

– A HAC tagjai – magánemberként – levélben fordulnak a megfelelő helyekhez, leírt tévedések helyreigazítását kérve, kontextusba helyezve bizonyos politikai fejleményeket. Komoly dologról van szó, ami hosszú évek óta feladatot ad nekünk. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire frusztráló ez. Mivel szervezetünk amerikai adózási szempontból nonprofit státussal rendelkezik, nem árthatjuk magunkat a napi politikába. Ezért is szorítkozunk a tényekre, a semlegességre törekedve.

– Ön szerint miért úgy tudósít az amerikai sajtó Magyarországról, ahogyan teszi? Tájékozatlanságból vagy politikai indítékból?

– Nagyon jó kérdés, és őszintén nem tudom rá a választ, pedig ez nagyon régi probléma, ami nyugtalanítja az amerikai magyarokat. 2010 óta pedig csak romlott a helyzet. Már akkor sem értettem, mit miért ír például a The New York Times, amikor 1975-ben az Egyesült Államok kiterjesztette Romániára a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, én pedig a nyolcvanas években a New York-i román konzulátusnál tüntettem ez ellen. De mivel intelligens emberekről van szó az amerikai sajtóban, sajnos azt kell gondolnom, részben politikai megfontolások vagy hiányos információk vezérlik őket.

– Az amerikai magyarság egy része még az amerikai sajtónál is kritikusabb az Orbán-kormánnyal. Milyen a kapcsolatuk más amerikai magyar szervezetekkel? El tudják kerülni az olyasfajta polarizációt, mint ami ma az amerikai és a magyar belpolitikát jellemzi?

– Sajnos azt látjuk a világban, hogy a politika egyre polarizáltabb. Nem tudom, mi oldhatja fel ezt a törést. Azt gondoltam, hogy a pandémia majd megteszi, de ez sem hozott ilyen megoldást a világban. Azt viszont jó dolog volt látni, hogy a koronavírus-járvány alatt, helyi szinten milyen egységesen lépett fel az amerikai magyar közösség például az idősek és a rászorulók megsegítésében. 2020 nemcsak igen nehéz évünk volt a vírushelyzet miatt, de valóban a nemzeti összetartozás éve is Trianon századik évfordulóján. Erre építve dolgozunk tovább 2021-ben. Éppen most mutattuk be az amerikai magyarság évkönyvét, amelyben 72 amerikai magyar szervezet szerepel.

– A Magyar Lobbi (Hungarian Lobby) elnevezésű érdekcsoport aktívan támogatja a magyar gyökerű, magyarul is beszélő G. Jonathan Greenwald veterán amerikai diplomata budapesti nagyköveti jelölését. Mi a HAC álláspontja?

– Magam is beszéltem Greenwalddal, de az előbb említett státusunk miatt nekünk szervezetként semlegesnek kell maradnunk. Kíváncsiak vagyunk persze, ki lesz a jelölt, és jó kapcsolatokra törekszünk majd vele, ahogy ezt az elmúlt harminc évben is minden esetben tettük.

Névjegy. Andrea Lauer Rice Texasban született magyar anyától és amerikai apától – édesanyja, Lauer Edith 1956-os menekült, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC), az amerikai magyarság legnagyobb ernyőszervezete egyik alapítója, későbbi elnöke. Andrea Lauer 1991 és 1997 között a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott Budapesten, és mint mondja, így szemtanúja lehetett a magyarországi rendszerváltozás kibontakozásának és Szent II. János Pál pápa budapesti látogatásának. 2016 óta a HAC elnöke, 2019 óta a Magyar Diaszpóratanács amerikai regionális elnöke. A Lauer Learning oktatási vállalkozás alapítója és vezetője. Férjével és két fiukkal Georgia államban, Atlanta mellett élnek.