Szijjártó Péter a kárpátaljai magyarság jogaiért emelt szót

Az uniós külügyminszterek ülésébe az ukrán diplomácia vezetője is becsatlakozott, hogy segítséget kérjen.

Fotó: BORSOS MATYAS

Kelet felé tekintett hétfőn az Európai Unió, ugyanis az egyre feszültebb kelet-ukrajnai helyzet állt a videón megrendezett külügyminiszteri találkozó középpontjában, amelybe Dmitro Kuleba, a kijevi diplomácia vezetője is becsatlakozott. A tárgyalások utáni tájékoztatóján Szijjártó Péter sietett leszögezni, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, hiszen érdekünk egy erős, stabil és demokratikus szomszéd. Ugyanakkor ismét felhasználta az alkalmat arra, hogy felszólítsa kollégáját:

tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat, ne próbálják meg úgy beállítani, mintha a magyar nemzeti közösség bármiféle veszélyt jelentene Ukrajna területi integritására.

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy az elmúlt esztendőkben számos támadás érte a kárpátaljai magyarságot, a nyelv- és oktatási törvénnyel, a magyar közösség vezetőinek megfélemlítésével, utalva ezzel arra, hogy tavaly ukrán kommandósok tartottak házkutatás Brenzovics Lászlónál, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökénél.

– A kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország támogatására!

– szögezte le a tárcavezető, majd ígéretet tett arra, hogy a magyar kormány minden nemzetközi fórumon kiáll a jogaikért. Eddig sem volt ez másképp, a külgazdasági és külügyminiszer többek között a NATO, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tisztségviselőinek is rendre felhozza a kárpátaljai magyarság ügyét, ahogyan a Fidesz képviselői az Európai Parlamentben is rendre szót emelnek ezért. Egyelőre hiába, a kapcsolatok Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két évvel ezelőtti megválasztásával sem javultak, információink szerint az Orbán Viktorral régóta tervezett találkozó is lekerült a napirendről.

Ugyanakkor Dmitro Kuleba felkérte az uniót, hogy készítsen elő új szankciókat Oroszországgal szemben, amiért az csapatokat von össze a határainál. – Javaslatot tettem arra, hogyan lehet lépésről lépésre visszatartani Moszkvát a konfliktus további mélyítésétől. A legfontosabb elem: egy új szankciós csomag elkészítése, az egyéni szankciók már nem elegendők – figyelmeztetett az ukrán külügyminiszter a Twitteren. Ugyancsak az orosz csapatoknak az ukrán határok közeléből történő kivonására szólított fel Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár is, miután múlt pénteken egyeztettek az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij korábban Joe Biden amerikai elnöktől és Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól is segítséget kért.

Emmanuel Macron francia elnök (jobbra a második) és felesége, Brigitte Macron (jobbra) fogadja ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt (balra) és feleségét, Olena Zelenszkát 2021. április 16-án a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában
Fotó: MTI/AP/

A feszültség azután éleződött ki Kelet-Ukrajnában, hogy az ukránok azt állítják, az oroszok negyvenezer katonát vontak össze a határ közelében és még ugyanennyit az elcsatolt Krím félszigeten. Ezzel párhuzamosan az orosz–amerikai viszony is mélypontra süllyedt, miután Joe Biden gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint, majd orosz diplomatákat utasítottak ki. Enyhülést hozhat, hogy a Kreml tegnap közölte: az orosz elnök részt vesz a héten az amerikai rendezésű online klímakonferencián.

A cotonou-i megállapodást felváltó, múlt héten elfogadott, afrikai, Karib-tenger-menti és csendes-óceáni államok csoportjával aláírt új partnerségi megállapodásról Szijjártó Péter azt mondta, az egyezmény alapvetően a migráció erősítéséről, a migrációs folyamatok ösztönzéséről szól. Elmondta, Magyarország ellenezte a megállapodás vonatkozó részét, úgy gondolja ugyanis, hogy a migráció további ösztönzése komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat jelent.

Az etiópiai helyzettel kapcsolatban azt mondta, Magyarország figyelme a keresztény közösség megvédésre irányul, ez idáig mintegy 2,5 millió dollár segítséget nyújtott az ott élő közösségnek. Reményét fejezte ki az ország stabilizációja, békéje iránt és abban a tekintetben is, hogy a térség nem válik újabb migrációs folyamatok kiindulópontjává.

A libanoni helyezettel összefüggésben a miniszter azt közölte, Magyarország elutasít minden olyan kísérletet, melyek szerint egyes európai országok nyomást próbálnak gyakorolni a keresztény közösséget képviselő pártra. – Magyarország álláspontja, hogy Európának, az Európai Uniónak ki kell állnia a keresztények mellett, bárhol is éljenek a világban – tette hozzá Szijjártó Péter.