A litván parlament határozatában népirtásnak minősítette a kínai ujgur kisebbség jogainak Peking általi megsértését, követelve, hogy az ENSZ vizsgálja ki a hszincsiangi átnevelőtáborok kérdését, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül kapcsolatait Kínával. Korábban már népirtásnak nevezte az ujgurokkal szembeni kínai bánásmódot a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány, Nagy-Britannia és Kanada is, illetve számos ország elítélte azt, bár a népirtás kifejezést nem használta.
Az Európai Unió márciusban szankciókat vezetett be négy magas rangú kínai hivatalnok ellen a muszlim ujgurokkal szembeni elnyomó bánásmódért. Peking erre viszontszankciókkal válaszolt. Csütörtökön az Európai Parlament bírálta ezeket a viszontszankciókat, és úgy foglalt állást, hogy nem foglalkozik egyebek mellett az EU és Kína között megkötni tervezett beruházási megállapodás ratifikációjával, amíg Peking vissza nem vonja büntetőintézkedéseit.
A litván parlament a nem kötelező érvényű csütörtök esti határozatában ezenkívül felszólította Pekinget, hogy törölje el a tavaly bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvényt, engedjen be nemzetközi emberi jogi megfigyelőket Tibetbe, és kezdjen tárgyalásokat a tartomány indiai száműzetésben élő vezetőjével, a dalai lámával. A szavazáson sem Ingrida Šimonytė kormányfő, sem Gabrielius Landsbergis külügyminiszter nem vett részt, bár mindketten jelen voltak.
A kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján szigorúan elítélte a litván parlamenti határozatot, és felszólította a balti országot, hogy „javítsa ki a hibáit”, ha nem akar ártani a kétoldalú kapcsolatoknak. Az ujgurokkal kapcsolatban nemrég lapunknak nyilatkozva Csi Ta-jü (Qi Dayu), Kína budapesti nagykövete azt közölte: „Egy ideje egyes Kína-ellenes erők áljelentéseket gyártanak, kelet-turkesztáni elemek kitalált sztorikat fabrikálnak, és néhány nyugati média álhíreket terjeszt.”
