Az elrettentés az új amerikai védelmi költségvetés veleje

Biden elnök célja Kína megfélemlítése a nukleáris ütőképesség fejlesztésével.

US President Joe Biden speaks about gun violence prevention in the Rose Garden of the White House in Washington, DC, on April 8, 2021. - Biden on Thursday called US gun violence an "epidemic" at a White House ceremony to unveil new attempts to get the problem under control. (Photo by Brendan SMIALOWSKI / AFP) Fotó: Photo by Brendan SMIALOWSKI / AFP

Joe Biden amerikai elnök a kongresszushoz ma jóváhagyásra benyújtott jövő évi, 715 milliárd dolláros védelmi költségvetésének a központi koncepciója Kína elrettentése, mégpedig úgy, hogy az eddig a hagyományos fegyverrendszerekre fordított összegek átcsoportosításával Washington a nukleáris arzenált és harcvezetést akarja modernizálni. Emellett fontos szerepet kap a jövő hadviselési képességeinek a fejlesztése is. A hadi büdzsé tartalmát ismerő bennfentesek a Reuters brit hírügynökségnek elmondták:

terítéken van a csapatok készültségének a fokozása, az űrhadviselés fejlesztése, a csendes-óceáni elrettentési kezdeményezés (PDI) továbbvitele a fokozott kínai hadi készülődés ellensúlyozására a térségben, illetve az atomfegyver-technológia finomítása.

Mindezek keretében hadihajókat, harci repülőgépeket vásárolnak, de jelentős összegeket fordítanak az eszközpark és a katonai létesítmények fenntartására és a béremelésekre is. További 38 milliárd dollárt különítenek el a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), az energetikai minisztérium és más ügynökségek védelmi jellegű megerősítésére, amivel az Egyesült Államok nemzetbiztonsággal kapcsolatos költségvetése 753 milliárd dollárra fog emelkedni – ez 1,7 százalékos növekedés az idei kiadások után. Jut pénz hiperszonikus és más, új generációs fegyverrendszerek fejlesztésére is az Oroszország és Kína jelentette állítólagos fenyegetés kivédésére. A PDI támogatásához radarokat, műholdakat és rakétarendszereket vásárolnak.

E kiadások finanszírozására a Pentagon olyan régebbi, magas fenntartási költségű felszerelésektől von meg forrásokat, mint négy, part menti vizekre tervezett hadihajó, számos A–10-es, földi támogatást nyújtó harci repülő, valamint KC–10-es és KC–135-ös légi üzemanyag-utántöltő repülőgépek. Egyidejűleg csekély mértékben csökkentették a szárazföldi haderő csapatkontingenseinek a költségvetését is.

Joe Biden amerikai elnök új védelmi költségvetése az elrettentés koncepciójára épül
Fotó: MTI/EPA/SIPA USA pool/Oliver Contreras

A Pentagon, illetve a Biden-adminisztráció prioritásaihoz tartozik 85 F–35-ös lopakodó vadászgép beszerzése is a Lockheed Martin hadiipari óriáscégtől. Már a 2021-re és 2020-ra szóló elnöki büdzsé is 79, illetve 78 ilyen gép vásárlását irányozta elő, a kongresszus pedig végül engedélyezte ennél több repülő beszerzését is. A még Donald Trump elnök hivatali idejének az utolsó hónapjában közzétett haditengerészet-fejlesztési tervek keretében 12 új hadihajó építését engedélyezték a 2022-es védelmi költségvetésből.

Közben az amerikai kormány tájékoztatta Oroszországot, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozik újra a Nyitott égbolt nevű szerződéshez, pedig Joe Biden amerikai elnök januári hivatalba lépése óta mindkét ország késznek mutatkozott arra, hogy ezt megtegye

– emlékeztet az MTI. Nevük elhallgatását kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a döntést Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettessel. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy Oroszország továbbra is folyamatosan megszegi a szerződést, valamint hogy Moszkva a viselkedése alapján nem partner a kölcsönös bizalomerősítésben. Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott égbolt szerződésnek 34 európai és észak-amerikai állam volt a társaláírója.

A szerződésből tavaly novemberben kilépett az akkor még Donald Trump elnök vezette Egyesült Államok, mert kormánya azzal vádolta Moszkvát, hogy megsérti a megállapodást, amit viszont Moszkva tagad. A kilépésre vonatkozó szándékát Washington már tavaly májusban jelezte. Biden – akkor még mint elnökjelölt – bírálta Trump lépését, megfontolatlannak nevezte. Oroszország ennek hatására januárban szintén bejelentette, hogy kilép a megállapodásból. Biden januári hivatalba lépése után elindította az amerikai kilépés felülvizsgálatát. Putyinnal való telefonbeszélgetése után a Kreml szóvivője azt mondta: a két elnök kifejezte készségét arra, hogy mindkét ország ismét csatlakozzon a megállapodáshoz. A pozitív fejlemény ellenére egy héttel ezelőtt az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely hivatalos formába önti az ország kilépését a Nyitott égbolt szerződésből. Az orosz parlament felsőháza várhatóan június 2-án hagyja jóvá a kilépést.