Biden már nem büntetné Berlint az Északi Áramlat 2 miatt

Amerikai médiajelentések szerint Joe Biden amerikai demokrata elnök arra készül, hogy visszavonja az Északi Áramlat 2 orosz–német gázvezeték építőire még elődje, a republikánus Donald Trump által kiszabott szankciókat. A republikánusok felhördültek, az amerikai külügyminiszter ugyanis korábban még úgy nyilatkozott Berlinben, hogy Washington ellenzi a projektet.

04 March 2021, Mecklenburg-Western Pomerania, Wismar: Tugs pull the Russian pipe-laying ship "Akademik Tscherski" out of the seaport towards the Baltic Sea. The special ship has been equipped with further technology in Wismar in recent weeks. Photo: Jens Bźttner/dpa-Zentralbild/dpa (Photo by JENS BUTTNER / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: JENS BUTTNER

A szankciók feladása az Axios.com amerikai híroldal szerint az építési programot felügyelő és koordináló Nord Stream 2 AG cégre és Matthias Warnigra, a részvénytársaság vezérigazgatójára, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesére vonatkozik. A szankciókat az előző adminisztráció Moszkva Ukrajna-politikája miatt hozta. Az engedményről szóló jelentést a külügyminisztérium rövidesen a kongresszus elé terjeszti. A hírek szerint azonban megmaradnának a gázvezeték építésében részt vevő hajókra kimondott szankciók.

– Két hónappal ezelőtt Biden elnök még gyilkosnak nevezte Putyint, ma pedig masszív stratégiai előnyt akar biztosítani Európában az orosz rendszernek és kiszolgálóinak

– hangoztatta Ben Sasse republikánus szenátor. Párttársa, Michael McCaul képviselő szerint az, hogy az adminisztráció visszavonulót fújt, világosan mutatja, hogy a kormánynak esze ágában sem volt soha a vezeték építésének a leállítása, annak ellenére sem, hogy Antony Blinken külügyminiszter ennek az ellenkezőjét állította a kongresszusban.

Blinken egyébként kedden beszélt Heiko Maas német külügyminiszterrel, s megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét szövetségesei mellett, továbbá kormánya nevében ellenezte az Északi Áramlat 2-t, hangoztatva Euró­pa energiaellátása és Ukrajna katonai biztonságának a szükségességét.

A ­Gazprom orosz energetikai óriáscég által finanszírozott projekt készültsége már 95 százalékos,

s a társaság nyugati partnerei is azon vannak, hogy mielőbb befejezzék a munkálatokat – emlékeztet a Reuters brit hírügynökség.

A republikánusok és a Trump-adminisztráció egykori tagjai képmutatással vádolták meg a demokratákat, akik lépten-nyomon orosz ügynöknek nevezték Donald Trumpot.

Ted Cruz republikánus szenátor dühösen megjegyezte: Joe Biden tevőlegesen segíti Putyint a vezeték megépítésében. Kormányzata egyre inkább a modern kor leginkább oroszbarát adminisztrációjává kezd válni.

Morgan Ortagus korábbi külügyi szóvivő pedig megjegyezte: – Nem vagyok energetikai szakértő, de ha leállítjuk amerikai csővezetékek építését, miközben jóváhagyjuk az oroszokét, ez nekem úgy tűnik, mintha az érdekeink ellen szólna.

Az Axios.com jelentése szerint Washington már csak úgy tudná megakadályozni a gázvezeték megépítését, ha az orosz gáz német ­végfelhasználóit szankcionálná. A jelenlegi Fehér Ház azonban nem hajlandó kockára tenni kapcsolatait Németországgal az Északi Áramlat 2 miatt – írja az RT orosz hírportál.

Richard ­Grenell, a Trump-korszak berlini nagykövete ugyanakkor ezt írta Twitter-bejegyzésében:

„Remélhetőleg a szeptemberi németországi választások eltüntetik Angela Merkel kancellár CDU pártját, és az amerikaiakkal barátságosabb Zöldeket helyezik hatalomba.”

A múlt hónapban Josep Borell, az Európai Unió külügyekért felelős biztosa kijelentette: az EU-nak nincsenek eszközei arra, hogy eldöntse, mi legyen az Északi Áramlat 2 sorsa. Ez a projektben részt vevő magáncégek és a németek dolga.

Amerikai illúziók. Az Északi Áramlat 2 elleni amerikai érvek skálája a gazdaságitól a geopolitikai érvekig terjed. Washington nehezményezi, hogy a vezeték kikerüli Ukrajnát, s ezzel állítólag évi hárommilliárd dollár tranzitdíjtól fosztja meg Kijevet, nem beszélve, hogy növeli Európa függését az orosz földgáztól. Tény ugyanakkor, hogy Oroszországnak erre már 2011 óta lenne lehetősége, amikor átadták az Északi Áramlat 1-et. Miközben azonban a második vezetékpár további évi 55 milliárd köbméter gáz szállítását teszi lehetővé, ez a mennyiség még mindig nem elég ahhoz, hogy pótolja az Ukrajnán keresztül áramló évi 87 milliárd köbmétert. Ami pedig az Egyesült Államoknak az energiaellátás diverzifikálására irányuló követelését illeti – amelyen Washington amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) megvásárlását érti –, az ötlet két okból sem tűnik praktikusnak. Egyrészt az LNG drága, és a szállítandó mennyiséggel is vannak gondok, másrészt pedig erősen csökkentené annak az Ukrajnának a tranzitdíjait, amelynek a sorsát az USA állítólag a szívén viseli.