Több ezer katona vonult tegnap végig Moszkva utcáin a legújabb orosz T–90M és T–14 Armata tankok, az Iszkander–M és Sz–400 típusú rakétavédelmi rendszerek, vadászgépek, bombázók és más haditechnika kíséretében, amikor a Vörös téren megtartották a győzelemnapi főpróbát. A második világháborúban – vagy ahogy a posztszovjet térségben nevezik: a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem a modern kori Oroszország legfontosabb ünnepének számít, amelyről országszerte hatalmas felvonulásokkal emlékeznek meg.
A tavalyi, 75 éves győzelemnapi ünnepségeket a koronavírus-járvány miatt másfél hónapos csúszással, június 24-én tartották meg, idén viszont a Covid–19 ellenére is változatlan formában kerül sor a rendezvényekre. 2020-ban a máskor a külföldi vendégektől hemzsegő évfordulót lényegében bojkottálták a nyugati vezetők, amihez jó magyarázattal szolgált a nemzetközi járványügyi helyzet is. Így a tavalyi ünnepségeket végül csak Moldova, Belarusz, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Szerbia vezetői nézték végig a Vörös téri lelátókról, idén azonban az RBK hírügynökség információi szerint csak Tádzsikisztán elnökét, Emomali Rahmont várják Moszkvában.
A második világháborút nagyon komolyan veszik Oroszországban, olyannyira, hogy az akkori Szovjetuniónak a háború alatt betöltött szerepe lényegében tabutémának számít, a világháborús eseményeket népszerűsítő szakirodalom és játékfilmek listája pedig évről évre több tucattal bővül. Szerdán pedig egy újabb, a második világháborúval kapcsolatos törvénytervezetet nyújtottak be az orosz parlamentbe:
ha elfogadják, törvényben fogják betiltani a Szovjetunió és a náci Németország nyilvános összehasonlítását és egy szintre állítását.
Ugyanez az előterjesztés jogilag mondja ki a Szovjetunió döntő szerepét a nácizmus felett aratott győzelemben – ennek tagadása pedig büntetést vonhat maga után, bár ennek módjáról és mértékéről még nem állapodtak meg az orosz képviselők.
A törvénytervezet szerint tilos lesz nyilvánosan összehasonlítani a szovjet vezetés vagy a katonai vezetők céljait és döntéseit a náci Németország és szövetségesei képviselőivel a második világháború időszakában. A tilalom minden nyilvános megnyilvánulásra kiterjedhet, legyen az felszólalás, újságcikk vagy akár csak egy blogbejegyzés. Ami a törvénytervezetből Magyarországot is érintheti, az „a Szovjetunió humanitárius missziója nyilvános tagadásának a tilalma az európai országok felszabadítása során” szövegrész. Ez ugyanis a térségünkben egyáltalán nem olyan egyértelmű kérdés, mint ahogy az az orosz tankönyvekben szerepel.
