Fordulat Kínában: már három gyereket is vállalhat egy család

A népességszabályozás lazítása mellett döntött hétfőn a Kínai Kommunista Párt végrehajtó testületének központi bizottsága, amelynek értelmében ezentúl egy család az eddigi kettő helyett akár három gyermeket is vállalhat. Elemzők szerint Peking ezzel a döntéssel akarja ellensúlyozni a népesség gyarapodásának jelentős visszaesését, sokan azonban úgy vélik, a születéspolitika liberalizációja önmagában nem elég, amíg a gyermekvállalás költségeit a fiatal párok többsége nem engedheti meg magának.

Engedélyezik a három gyermek vállalását családonként, eltörölve az eddig érvényben lévő korlátozást, amelynek értelmében a népesség jelentős részét alkotó han kínai szülőpároknak csak két gyerekük lehetett – tudatta a kínai állami Hszinhua hírügynökség. A Kínai Kommunista Párt végrehajtó testületének központi bizottsága a Hszi Csin-ping (Xi Jin-ping) kínai elnök vezette, hétfői ülésén a döntést azzal indokolta:

a megfelelő támogató intézkedések mellett ez hozzájárul majd a kínai népesség összetételének javításához, választ ad az öregedő társadalom problémájára és ennek köszönhetően az ország megőrzi az emberi erőforrás terén élvezett előnyeit.

Azt már jó előre sejteni lehetett, hogy a kínai vezetés változtatni kíván a hosszú évtizedekre visszanyúló születéskorlátozó politikáján: vészesen csökken ugyanis a termékenységi ráta – amely az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyermekszámot méri –, rohamosan öregszik a lakosság, s mindezek következményeként veszélybe kerül a gazdaság hosszú távú növekedése. A legutóbbi, május elején közzétett népességi adatok alapján tavaly a világ nem népesebb országának számító Kínában mintegy 12 millió újszülött született, ez pedig a legalacsonyabb születési szám az 1960-as évek óta, és jelentős visszaesést tükröz még a 2016-ban regisztrált, 18 millió újszülötthöz képest is – írta a Reuters hírügynökség.

Gyermekével játszik egy apa Pekingben 2021. május 10-én. Rendkívül lelassult a népességnövekedés az elmúlt évtizedben Kínában Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

Magasak a gyermekvállalási költségek

A távol-keleti országban 1979-ben vezették be az egykepolitikát, amellyel családok millióinak életére nyomták rá a bélyeget azzal, hogy mesterséges úton igyekeztek szabályozni a születések számát az ázsiai országban. A gyermekek számát korlátozó családpolitika a férfiak és nők arányának „felborulását” is előidézte, mivel a távol-keleti országban hagyományosan a fiúgyermekeket részesítik előnyben. Vidéken például csak abban az esetben szülhettek kétszer a nők, ha az első gyermek lány lett. Mindez számos esetben ahhoz vezetett, hogy eltitkolták a lánygyermek születését, sőt meg is ölték az újszülöttet.

Ebből adódott, hogy 2020-ban a férfiak száma 34,9 millióval volt több a nőkénél a távol-keleti országban.

Az egykepolitikának a kínai vezetés 2016-ban vetett véget, azóta ugyanis akár a családonkénti két gyermek születését is engedélyezik, ám az engedménynek, többek között a megélhetési és a taníttatási költségek emelkedése miatt mindeddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gyermekvállalási kedvet elsősorban a gyermekneveléshez kapcsolódó, magas költségek vetik vissza. A fiatal kínai párok emellett a növekvő megélhetési költségeket és a kitolódó munkaidőt sorolják a gyermekvállalással kapcsolatos aggályaik között.

Elemzők szerint ennek a kései intézkedésnek a kudarcát kell most ismét „korrigálnia” a kínai vezetésnek, sokak szerint ugyanis már 2016-tól egy sokkal lazább születéspolitikával kellett volna előállni az egykepolitikát felváltó, családonként két gyermeket engedélyező modell helyett.

A kisebbségben lévő nemzetiségek esetében egyébként a városban élő párok számára két, a vidéken élők számára pedig három gyermek volt engedélyezett már 2016 előtt is.

Gazdasági következményekkel jár az elöregedő társadalom

A Reuters hírügynökség elemzőket kérdezett az új, háromgyermekes családpolitika várható társadalmi hatásairól. Zhiwei Zang, a Pinpoint Asset Management vezető közgazdásza elmondta:

a hétfői bejelentésnek pozitív lehet az azonnali hatása, a teljes társadalomra nézve ugyanakkor mégsem tekinthető annyira jelentősnek. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a kínai kormány a gyermekvállalás költségeit is csökkentse.

Kínában egyébként a munkaképes korosztályba tartozók – azaz a 16–59 évesek – száma a teljes népesség 64 százalékát adta ki 2019-ben, míg a 60 év fölöttiek 30,7 százalékát teszik ki a lakosságnak. A világ második legnagyobb gazdaságának számító ország így az elöregedő társadalom problémájával küzd, ugyanis a kínai gazdasági növekedés egyik kulcstényezője volt, hogy 1980 és 2010 között a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, míg az eltartottak száma stagnált.

Mára azonban a fejlődő országok között Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá, ami a gazdasági növekedést is hátráltatja. Elemzők szerint a születési ráta csökkenése időzített demográfiai bombaként ketyeg, mivel egyre kevesebb munkaképes korú embernek kell eltartania a nyugdíjasok egyre bővülő rétegét.