A kisebbségben lévő nemzetiségek esetében egyébként a városban élő párok számára két, a vidéken élők számára pedig három gyermek volt engedélyezett már 2016 előtt is.
Gazdasági következményekkel jár az elöregedő társadalom
A Reuters hírügynökség elemzőket kérdezett az új, háromgyermekes családpolitika várható társadalmi hatásairól. Zhiwei Zang, a Pinpoint Asset Management vezető közgazdásza elmondta:
a hétfői bejelentésnek pozitív lehet az azonnali hatása, a teljes társadalomra nézve ugyanakkor mégsem tekinthető annyira jelentősnek. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a kínai kormány a gyermekvállalás költségeit is csökkentse.
Kínában egyébként a munkaképes korosztályba tartozók – azaz a 16–59 évesek – száma a teljes népesség 64 százalékát adta ki 2019-ben, míg a 60 év fölöttiek 30,7 százalékát teszik ki a lakosságnak. A világ második legnagyobb gazdaságának számító ország így az elöregedő társadalom problémájával küzd, ugyanis a kínai gazdasági növekedés egyik kulcstényezője volt, hogy 1980 és 2010 között a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, míg az eltartottak száma stagnált.
Mára azonban a fejlődő országok között Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá, ami a gazdasági növekedést is hátráltatja. Elemzők szerint a születési ráta csökkenése időzített demográfiai bombaként ketyeg, mivel egyre kevesebb munkaképes korú embernek kell eltartania a nyugdíjasok egyre bővülő rétegét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!