Engedélyezik a három gyermek vállalását családonként, eltörölve az eddig érvényben lévő korlátozást, amelynek értelmében a népesség jelentős részét alkotó han kínai szülőpároknak csak két gyerekük lehetett – tudatta a kínai állami Hszinhua hírügynökség. A Kínai Kommunista Párt végrehajtó testületének központi bizottsága a Hszi Csin-ping (Xi Jin-ping) kínai elnök vezette, hétfői ülésén a döntést azzal indokolta:
a megfelelő támogató intézkedések mellett ez hozzájárul majd a kínai népesség összetételének javításához, választ ad az öregedő társadalom problémájára és ennek köszönhetően az ország megőrzi az emberi erőforrás terén élvezett előnyeit.
Azt már jó előre sejteni lehetett, hogy a kínai vezetés változtatni kíván a hosszú évtizedekre visszanyúló születéskorlátozó politikáján: vészesen csökken ugyanis a termékenységi ráta – amely az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyermekszámot méri –, rohamosan öregszik a lakosság, s mindezek következményeként veszélybe kerül a gazdaság hosszú távú növekedése. A legutóbbi, május elején közzétett népességi adatok alapján tavaly a világ nem népesebb országának számító Kínában mintegy 12 millió újszülött született, ez pedig a legalacsonyabb születési szám az 1960-as évek óta, és jelentős visszaesést tükröz még a 2016-ban regisztrált, 18 millió újszülötthöz képest is – írta a Reuters hírügynökség.
Magasak a gyermekvállalási költségek
A távol-keleti országban 1979-ben vezették be az egykepolitikát, amellyel családok millióinak életére nyomták rá a bélyeget azzal, hogy mesterséges úton igyekeztek szabályozni a születések számát az ázsiai országban. A gyermekek számát korlátozó családpolitika a férfiak és nők arányának „felborulását” is előidézte, mivel a távol-keleti országban hagyományosan a fiúgyermekeket részesítik előnyben. Vidéken például csak abban az esetben szülhettek kétszer a nők, ha az első gyermek lány lett. Mindez számos esetben ahhoz vezetett, hogy eltitkolták a lánygyermek születését, sőt meg is ölték az újszülöttet.
Ebből adódott, hogy 2020-ban a férfiak száma 34,9 millióval volt több a nőkénél a távol-keleti országban.
Az egykepolitikának a kínai vezetés 2016-ban vetett véget, azóta ugyanis akár a családonkénti két gyermek születését is engedélyezik, ám az engedménynek, többek között a megélhetési és a taníttatási költségek emelkedése miatt mindeddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gyermekvállalási kedvet elsősorban a gyermekneveléshez kapcsolódó, magas költségek vetik vissza. A fiatal kínai párok emellett a növekvő megélhetési költségeket és a kitolódó munkaidőt sorolják a gyermekvállalással kapcsolatos aggályaik között.
Elemzők szerint ennek a kései intézkedésnek a kudarcát kell most ismét „korrigálnia” a kínai vezetésnek, sokak szerint ugyanis már 2016-tól egy sokkal lazább születéspolitikával kellett volna előállni az egykepolitikát felváltó, családonként két gyermeket engedélyező modell helyett.
