Izraeli–palesztin háború: Jeruzsálem csak az ürügy volt

Bő egy héttel ezelőtt még kövekkel dobálták a rendőröket Kelet-Jeruzsálemben, mostanra több mint ötezer rakétát lőttek ki egymásra a szembenállók. Persze attól függően, hogy kit kérdezünk, ez az izraeli–palesztin konfliktus is úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. Miért éppen most robbant ki a háború? Kinek áll érdekében a harc? Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese segített lapunknak eligazodni.

Palesztin tüntetõk viszik sebesült társukat a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél a rendõrökkel vívott összecsapás közben 2021. május 10-én. Fotó: Mahmoud Illean Forrás: MTI/AP/

– Három tényező együttállása vezetett el idáig. Az első az izraeli belpolitika. Ide sorolom a kelet-jeruzsálemi helyzetet is. Ennek egyik oldala, az úgynevezett TikTok-támadások: hetekkel ezelőtt arab fiatalok ultraortodox zsidókat vertek meg, amit felvettek a telefonjaikkal, aztán közzétették TikTokon. A másik oldal a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarrában kilakoltatási bírósági eljárás – amely egyébként 15 éve folyik – nyomán kirobbanó palesztin tüntetések. És erre jött még rá a ramadán vége, a muszlim vallási ünnepnek Izraelben mindig van politikai töltete. Mindez egy olyan ingatag politikai helyzetben, mikor az izraeli koalíciós tárgyalások után rengeteg arab úgy érezhette, hogy valódi képviselet nélkül maradt – magyarázta Csepregi Zsolt a konfliktus kirobbanásának körülményeit.

Palesztin tüntetők viszik sebesült társukat a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél a rendőrökkel vívott összecsapás közben május 10-én Fotó: MTI/AP/Mahmoud Illean

Az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese második tényezőként említette a palesztin belpolitikát. Emlékeztetett: miután ismét lemondták az idénre tervezett palesztin választásokat, a Gázai övezett uraló Hamász úgy érezhette, megfosztották a lehetőségtől, hogy az urnáknál győzedelmeskedjen. – Ezért meg akarják mutatni, ők az egyetlen erő, amely fegyveresen harcol Jeruzsálemért és a független Palesztináért – tette hozzá.

Harmadik aspektusként említette, hogy az utóbbi hónapokban elindult egy lassú kiegyezési folyamat szunnita arab államok, Törökország és Irán között. – Persze nem tört ki azonnal a béke, de törekedtek egy csendesebb időszakra, ami viszont a Hamásznak nagyon veszélyes lett volna – magyarázta. A szakértő úgy vélte, a jeruzsálemi zavargások bár kétségtelenül súlyosak voltak, de csak ürügyként szolgáltak. – Önmagában egyik tényező se lett volna elég, de így együtt lobbanékony elegyet alkottak – mutatott rá.

A szakember azt az elméletet viszont vitatta, hogy a választások után a miniszterelnöki székben megingó Benjamin Netanjahunak érdekében állt volna a konfliktus.

– Egyrészt azért, mert a mostani történéseket ki fogja elemezni Irán, a Hezbollah és Szíria, és a Hamász kezdeti sikereiből könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy többfrontos háborúval meg lehet szorongatni Izraelt. Ezt pedig egyetlen kormányfő sem szeretné

–magyarázta. Másik érvként pedig azt hozta fel, hogy belpolitikailag is ingoványos a terep, hiszen kihívója, Beni Ganz korábbi vezérkari főnök most aktív védelmi miniszterként tud megjelenni. – Háborúban sokkal nagyobb reflektorfényt kap, jól teljesít, így kiszámíthatatlan, hogy egy esetleges újabb választásokon ezt hogyan jutalmaznák – latolgatta a háború politikai aspektusait.

A Hamász egyúttal bebizonyította, hogy önmagában is nagyon komoly fenyegetést jelent. – Látszólag a teljesítőképessége határáig feszítették az izraeli védelmi képességeket. A kérdés az, hogy vannak-e még tartalékok? – értékelte a katonai tanulságokat. Úgy vélte, ez a konfliktus megpecsételte a palesztin választások sorsát: ezek után sem a Fatah, sem Izrael nem egyezne bele.

Az izraeli hadsereg légicsapásokat mér Gázára május 18-án Fotó: MTI/EPA/

Csepregi Zsolt arra számít, hogy a felek a növekvő nemzetközi nyomás hatására napokon belül tűzszünetet kötnek, de előtte Izrael mindent meg fog tenni, hogy teljesüljenek a feltételei – ehhez pedig előbb fel kell számolnia a terrorszervezet infrastruktúráját. – A legcinikusabb az egészben, hogy az izraeli polgárok mellett éppen a Hamász számít leginkább a Vaskupola sikerére. Számolnak azzal, hogy támadásaik nem érnek el olyan pusztítást, ami például szárazföldi beavatkozást provokálna ki. Kihasználják politikai támogatottság szerzésére, hogy katonailag erősebb ellenfél ellen küzdenek – magyarázta a szakértő.