Rendkívül lelassult a népességnövekedés az elmúlt évtizedben Kínában, a tízévente – legutóbb tavaly – elkészített népszámlálás ma közzétett eredményei szerint mértéke nem volt ilyen alacsony a modern cenzusok készítésének kezdete, azaz 1953 óta. A hivatalos adatok szerint a távol-keleti ország lakossága 2010-ről 2020-ra 5,38 százalékkal, mintegy 1,41 milliárd főre nőtt. Ezt megelőzően még 5,84 százalék, ennél is korábban pedig kétszámjegyű volt a növekedés mértéke.
Az úgynevezett egykepolitika 1979-es bevezetése óta folyamatosan lassul a népességnövekedés üteme
– emlékeztet az MTI. Ezzel Peking éppen nem tudta elérni a kétgyermekes családmodellre való átálláskor, 2016-ban kitűzött célt, miszerint 2020-ra 1,42 milliárdra nő a lakosság száma. Az utóbbi hónapokban a kínai állami médiában többször arról számoltak be, hogy a következő néhány évben már csökkenésnek indulhat a népességszám, amely az ENSZ korábbi előrejelzései szerint 2030-ban fog tetőzni. Április végén azonban már arról írt a Financial Times című brit lap névtelenséget kérő források alapján, hogy 2019-ről 2020-ra már csökkent is a populáció. A Center for China and Globalization nevű kutatóintézet szerint is élesen csökkent a születések száma Kínában, és ha a népességszám még nem is esett, ez az idén vagy jövőre bekövetkezhet.
Az Új Kína hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy
a nemek aránya viszont valamelyest javult, jelenleg száz nőre nagyjából 105,07 férfi jut, 2010-ben ez 105,2 volt.
A népszámlálás más kedvező adatokat is tartalmazott, váratlanul magas volt például a 15 év alattiak társadalmi aránya (17,95 százalék, szemben a 2010-es 16,6 százalékkal). Elemzők szerint
a friss számok arra sarkallhatják a döntéshozókat, hogy különböző intézkedésekkel bátorítsák a gyermekvállalást.
A munkaképes korú, 15 és 59 év közötti emberek száma a csúcsot jelentő, 2011-es 925 millió óta gyorsan csökken, ami gazdasági nehézségeket okozhat. A munkaképes korúak akkor a népesség mintegy háromnegyedét tették ki, ez az arány becslések szerint 2050-re ötven százalék körülire csökkenhet.
Borúlátásra ad okot a CNN amerikai hírtelevízió szerint az is, hogy egyedül 2020-ban 1,3 volt az egy szülőképes korú nőre eső termékenységi mutató, s ez megegyezik az elöregedő Japán és Olaszország hasonló indikátoraival. Demográfusok korábban úgy gondolták, hogy tavalyra 1,8-ra nő a mutató. E tendencia megkongathatja a vészharangot Kína döntéshozóinak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága előbb kénytelen megtapasztalni a népesség visszafordíthatatlan csökkenését, mintsem a háztartások elérnék a G7-államok átlagos vagyoni szintjét. Emiatt minden bizonnyal nő a pekingi vezetésre nehezedő nyomás is kettőnél több gyermek vállalására ösztönző intézkedés meghozatala érdekében. Az eddigi kedvezményeknek nem tudták elérni, hogy
az 1990 után született városi fiatalok a karrier helyett a családra koncentráljanak, s az egyre növekvő megélhetési és gyermeknevelési költségeket sem tudták kompenzálni.
