Nem új ötlet a kötelező oltás

Messze még a nyájimmunitás kialakulása. Precedenst teremthet a strasbourgi ítélet?

Szarajevó, 2021. április 7. A kormány lemondását követelõ emberek tüntetnek Szarajevóban 2021. április 6-án. A tiltakozók szerint a kormánynak azért kell távoznia, mert nem képes biztosítani a szükséges mennyiségû vakcinát, s míg máshol milliókat oltanak be, Boszniában eddig csupán a koronavírus-osztályokon dolgozó egészségügyi személyzet kapta meg a vakcinát. MTI/AP/Kemal Softic Fotó: Kemal Softic

– Ilyenek vagyunk, szabadságszeretők vagyunk, és még ha valamiről azt gondoljuk, hogy jó is, de úgy érezzük, hogy rá akarnak bennünket szorítani, akkor azonnal ellenállunk. Tehát ezért szerintem Magyarországon a kötelező oltás a vírus ügyében felnőttek esetében nem járható

– mondta még április elején Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban arra a kérdésre, hogy Magyarországon kötelezővé tehetik-e a koronavírus elleni védőoltást.

A kérdés Európa többi országában is egyre nagyobb vitát gerjeszt, hiszen szakértők szerint a nyájimmunitás akkor érhető el, ha a lakosság legalább 70-80 százalékát beoltották. Márpedig a szkeptikusok viszonylag magas aránya miatt nem biztos, hogy ez sikerülni fog.

Beoltják az olasz egészségügyi dolgozókat

Olaszországban a napokban fogadta el a római szenátus után az alsóház is azt a törvényt, ami az egészségügyben dolgozóknak teszi kötelezővé a védőoltást. A vakcinát elutasítókat szankciókkal sújthatják: más munkakörbe, akár alacsonyabb beosztásba is helyezhetik őket. Az MTI jelentése szerint az olasz egészségügyi dolgozók több mint öt százaléka nem kapta még meg az oltóanyag első dózisát sem.

– A vakcina beadatása etikai kötelezettség is: az egészségügyi dolgozók beteg embereket kezelnek, vagyis meg kell akadályozniuk a fertőzés terjedését, és biztonságos körülmények között kell dolgozniuk

– hangsúlyozta Laura Palazzani bioetikus.

Német vita a tanárok beoltásáról

Hasonló okokra hivatkozva vetette fel még januárban a védőoltás kötelezővé tételét Markus Söder bajor miniszterelnök legalább azon orvosoknak és ápolóknak, akik az idősebbeket és a krónikus betegségben szenvedőket kezelik.

Az elmúlt napokban pedig arról zajlik heves vita Németországban, hogy a koronavírus-fertőzés terjedéséhez nagyban hozzájáruló iskolásokat és tanárokat kötelezhetik-e az oltásra.

A javaslatot Heinz-Peter Meidinger, a Deutscher Lehrerverband érdekképviseleti szervezet vezetője vetette fel, ám Christine Lambrecht igazságügyi miniszter leszögezte: nem lesz kötelező a vakcina, remélhetőleg elég diák és tanár oltatja be magát ahhoz, hogy kialakuljon a védettség. A berlini kormány abban is bízik, hogy a május elején elfogadott törvény – mely kiváltságokat biztosít az oltási igazolványokkal rendelkezőknek – még több embert ösztönöz majd arra, hogy felvegye az oltást. A legtöbb felmérés szerint a németek háromnegyede hajlandó beoltatni magát, ez az arány az oltási kampány előrehaladtával fokozatosan emelkedik.

Ha nincs más lehetőség, kötelezővé kell tenni?

Növekszik az oltási hajlandóság Lengyelországban is, ahol a CBOS intézet napokban közzétett felmérése szerint 30-ról 25-re csökkent azok aránya, akik nem kérnek vakcinát. Egy másik felmérés szerint azonban a megkérdezettek több mint 60 százaléka ellenzi az oltási kötelezettséget. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerint nincs is szükség ilyen terveket fontolgatni,

Andrzej Horban, a Covid-ügyekben illetékes miniszterelnöki főtanácsadó azonban leszögezte: ha más módszerrel nem lehet elérni a nyájimmunitást, akkor kötelezővé kell tenni a vakcinációt.

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart az alsó-sziléziai Wałbrzych polgármestere, aki a 113 ezer lakosú városban kötelezővé tette az oltást. Az orvosi végzettségű Roman Szełemej azzal indokolta a lépést, hogy több helyi lakost gondolkodásra akar késztetni az oltás fontosságáról. A határozat ellenkezést váltott ki a helyi lakosok egy részénél, az alsó-sziléziai vajda pedig a lengyel törvényekre hivatkozva érvénytelenítette a rendelkezést.

Néha államérdekből kell cselekedni

– Nem szabad kötelezővé tenni a Covid–19 elleni védőoltást, az embereknek maguknak kell megérteniük a vakcináció fontosságát – mondta a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök, utalva Dmitrij Medvegyev volt állam- és kormányfő múlt heti szavaira, melyek szerint

„néha, államérdekből, a lakosság túlnyomó többségének védelme érdekében az effajta döntések kötelező jellegűvé válhatnak”.

Bár Oroszországban gyártják az egyik leghatásosabb koronavírus elleni vakcinát, a több tucat ország által is alkalmazott Szputnyik V-t, Oroszországban csupán 11 százalék az első adag dózist felvevők aránya. A SuperJob.ru portál múlt heti felmérése szerint az emberek 66 százaléka negatívan viszonyul ahhoz, hogy kötelezővé tegyék a védőoltást.

A maszkviselés nem elég

Általában szkeptikusak a franciák is, de a felmérések szerint január óta 40-ről 65 százalékra nőtt az oltási hajlandóság. A nyájimmunitás eléréséhez azonban be kell oltatni a gyerekeket és azokat a felnőtteket – például a tanárokat és az élelmiszerboltok alkalmazottait –, akik munkájukból adódóan sok emberrel találkoznak – hangsúlyozta a napokban közzétett felhívásában a francia orvosi akadémia. A maszkviselés és a kijárási korlátozások nem fogják megállítani a fertőzést – közölték.

Precedenst teremthetett Strasbourg

– Egy oltási program során az államnak nemcsak azoknak az egyéneknek az érdekeit kell figyelembe vennie, akik nem akarnak vakcinát, hanem a társadalom egészének érdekeit, amelyeket a magasabb oltási arány fog megvédeni – nyilatkozta nemrég a Euronews hírcsatornának Antoine Buyse nemzetközi jogász. Szerinte precedenst teremthet az Emberi Jogok Európai Bíróságának áprilisi határozata, amelyben a gyermekek kötelező védőoltását elutasító cseh szülők keresetéről azt állapította meg:

a kötelező védőoltások szükségszerűek egy demokratikus társadalom működéséhez.