Vakcinára várnak a világ szegény országai

A római egészségügyi csúcson számos felajánlás érkezett a fejlődő országoknak.

Ursula von der Leyen, Mario Draghi Fotó: Etienne Ansotte Forrás: Európai Bizottság

A világ több tucat vezetője osztotta meg a Covid utáni világról alkotott elképzeléseit a globális egészségügyi csúcstalálkozón pénteken, amely a G20 országcsoport olasz elnökségének és az Európai Bizottságnak (EB) szervezésében került megrendezésre. Ursula von der Leyen, az EB elnöke, valamint Mario Draghi olasz miniszterelnök Rómában találkoztak, ahonnan együttesen vezették a találkozó virtuális felszólalásokból álló plenáris ülését. Többek között Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Kamala Harris amerikai alelnök, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök vettek részt az eseményen, amelynek az uniós bizottság már előzetesen nagy jelentőséget tulajdonított: ez volt ugyanis

a világjárvány kirobbanása óta az első, kizárólag egészségüggyel foglalkozó globális értekezlete.

Ursula von der Leyen és Mario Draghi az online csúcsértekezleten Fotó: Európai Bizottság

Ennek megfelelően az egyik legégetőbb kérdést a vakcinához való hozzáférés nemzetközi különbségei jelentették: e sorok írásakor

a világon rendelkezésre álló összes oltóanyag 96 százalékát mindössze ötven országban adták be, míg 145 ország osztozott a mennyiség négy százalékán.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója a héten egyenesen azt mondta, hogy „vakcina apartheid” jellemzi a jelenlegi rendszert, ugyanis az alacsony jövedelmű országok továbbra sem jutnak elég oltóanyaghoz. Részleges megoldásként a római csúcson megannyi szereplő tett felajánlásokat: Ursula von der Leyen például bejelentette, hogy az EU százmillió dózis oltóanyagot juttat a szegényebb országoknak az év végéig, Emmanuel Macron francia elnök pedig harmincmilliós szolidaritási francia vakcinacsomagról beszélt. Hszi Csin-ping emlékeztetett: Peking immár 300 millió dózis vakcinával látta el a világot, s több tucat vészhelyzetben lévő, fejlődő országba küldtek ingyenes adományokat. Hozzátette: Kína támogatja, hogy feloldják a Covid–19 elleni oltóanyagokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat. Oroszország részéről Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes többek között szorgalmazta, hogy a WHO gyorsítson a vakcinák engedélyezési folyamatán: mint arra emlékeztetett, Moszkva a biztonságos és hatékony Szputnyik V-vel immár a világ hetven országában van jelen.

A nagy gyógyszergyártókra is sikerült nyomást helyezni:

a Rómában elhangzottak szerint a Pfizer–BioNTech egymilliárd, a Johnson & Johnson kétszázmillió, a Moderna pedig százmillió dózist juttat a világ szegény országainak 2021 végéig.

Afrikában is gyerekcipőben jár az átoltottság mértéke Fotó: Getty Images

Megoldatlan a szabadalmak ügye

A felajánlások ellenére a hosszú távú megoldás, a szabadalmi jogok felfüggesztésének ügye továbbra sem megoldott. Lapunk is írt róla korábban, hogy a Kereskedelmi Világszervezeten belül India és Dél-Afrika kezdeményezésére terítéken van egy javaslat, amely a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) 31. cikke alapján feloldaná a vakcinákkal kapcsolatos szabadalmi jogokat, közkinccsé téve azokat.

A kezdeményezés mögé Joe Biden amerikai elnök is beállt, aki azonban a várakozásokkal ellentétben nem szólalt fel a római csúcson.

Dél-Afrika elnöke, Cyril Ramaphosa kínai kollégájához hasonlóan viszont arra szólította fel a résztvevőket, hogy támogassák a tervet, s reformálják meg a szabadalmi jogok nemzetközi rendszerét. Emlékeztetett rá, jelenleg az afrikai kontinens a világ vakcinatartalékainak mindössze két százalékát birtokolja. Ramaphosa üdvözölte, hogy az EU nemrég hajlandóságot mutatott rá, hogy legalább tárgyaljon az ügyről.

Írtunk róla: Brüsszelben a héten ismét feltételesen elutasították a szabadalmak feloldásának tervét, mondván: rövid távon sokkal hatékonyabb, ha – az unióhoz hasonlóan – a világ vakcinahatalmai elkezdik megosztani az oltóanyagot. Az elfogadott római nyilatkozat szövegébe ezzel kapcsolatosan az került bele, hogy a világ vezetői noha támogatják a gyártási technológiák és ismeretek önkéntes megosztását,

nem helyeznek nyomást a gyártókra annak érdekében, hogy lemondjanak a szellemi tulajdonjogukról.