Brüsszeli igen az állatok jogaira, nem a kisebbségi jogokra

- A bizottság két döntését egymás mellé helyezve minden jószándékú ember számára adott a következtetés: a bizottság igent mond az állatok jogaira és nemet a kisebbségi jogokra. A mai döntés alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is – így reagált Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette: megszületett az első sikeres európai polgári kezdeményezés, mégpedig a ketreces állattartás tilalmának ügyében. Míg a testület a zöldszerveztek körében is népszerű javaslat alapján jogalkotást kezdeményez, emlékezetes, hogy ugyanezt megtagadta az őshonos kisebbségek jogainak előmozdításakor.

2021. 06. 30. 14:19
Ketrec
Forrás: Facebook
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság szerdán közleményben jelentette be, hogy 2023-ig jogszabályt javasol egyes tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról.

Az End the Cage Age, (Vessünk véget a ketreckorszaknak!) nevű projekt a hatodik európai polgári kezdeményezés, s egyben az első, amelyben valóban jogalkotás követheti az európai polgárok kívánságát. A petíciót Európa-szerte 1,4 millióan írták alá a rendelkezésre álló egy év alatt. Közleményében a bizottság tudatta, hogy az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérést prioritásának tekinti.

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint az Európai Bizottság „megértette, hogy több millió ember aggódik a haszonállatok életkörülményei miatt, és erre az aggodalomra megfelelő választ fog adni”.

Emlékezetes, az Európai Parlament június közepén nagy többséggel támogatta az állatvédelmi kezdeményezést. Ahogy arról lapunk is írt, a javaslat itthon jócskán kapott kritikát, mondván: a magyar tojástermelésben óriási beruházást jelentene egy teljes technológiaváltás, ráadásul az állatjólét szempontjából a tojótyúkoknál – ami Magyarországon a ketreces állattartás meghatározó formája – nem feltétlenül a szabadtartás a kedvezőbb.

Tüntetés a brüsszeli uniós negyedben a ketreces állattartás ellen Fotó: The Brussels Times

Hazai szempontból ugyancsak keserédes, hogy míg az Európai Bizottság jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, a Minority SafePack kezdeményezés esetében ezt az év elején megtagadta.

Ismert, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, s az Európai Parlament mellett egyéb nemzeti parlamentek támogatását is elnyerték. Többek között a magyar Ország­gyűlés, a német Bundestag és a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta a kisebbségvédelmi ügyet. Az uniós bizottság januárban az elutasító döntést azzal magyarázta: noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Brüsszel egy másik érve arra vonatkozott, hogy az emlegetett hatáskörök alapján lényegében már eleget tett a kisebbségvédelmi témában. Akkor idézték többek között a romák védelmére vonatkozó új stratégiai kerettervet, az Erasmus+ program kisebbségi közösségekre vonatkozó ajánlásait, valamint a testület rasszizmus elleni cselekvési tervét.

Vincze Loránt: méltatlan és cinikus a Minority Safepackről szóló döntés

Vincze Loránt európai parlamenti (EP-) képviselő, az európai polgári kezdeményezések EP-beli jelentéstevője lapunkhoz is eljuttatott szerdai videóüzenetben kommentálta a bizottság döntését. – Az európai polgári kezdeményezések jelentéstevőjeként üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság végre kedvezően dönt egy polgároktól érkező javaslatról.

Elkeserítőnek tartom ugyanakkor, hogy a bizottság jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, de a Minority SafePack kezdeményezés esetében ezt megtagadta. A bizottság két döntését egymás mellé helyezve minden jó szándékú embernek adott a következtetés: a bizottság igent mond az állatok jogaira és nemet a kisebbségi jogokra.

A mai döntés alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is”

Európai polgári kezdeményezés. Ha egymillió uniós polgár összefog, az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatják fel. Az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk, illetve az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott ország esetében előírt minimumot. A támogatói nyilatkozatok benyújtását követően az Európai Bizottság fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezést, majd arra is lehetőséget kapnak, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék kezdeményezésüket. A Bizottság végül hivatalos választ ad, amelyben közölheti, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen jogi lépéseket tervez. Úgy is dönthet ugyanakkor, hogy a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni.

(Borítókép: Németországi civilek tiltakoznak a ketreces állattartás ellen. Forrás: Facebook)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.