Fordulat következhet a NATO-ban, ha Mark Rutte lesz az új főtitkár?

Sorra állnak be a NATO-tagállamok Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök mögé, aki nagy esélyekkel indul Jens Stoltenberg utódjaként a védelmi szövetség főtitkári pozíciójáért. Noha Joe Biden amerikai elnök nyilvánosan nem jelentette be, támogatja a holland politikus indulását, névtelenséget kérő amerikai tisztviselők szerint mellette áll. A NATO-ra azonban nem kevés feladat vár idén: Ukrajna támogatása és a svéd csatlakozás mellett növelni kell a védelemre fordított kiadásokat.

Odessza, 2023. október 13. Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) fogadja Mark Rutte holland kormányfõt a dél-ukrajnai Odessza kikötõvárosban 2023. október 13-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: -

Törökország azt kérte, Rutte ne részesítsen előnyben más uniós országokat, hazánknak pedig korábbi kemény bírálatai miatt vannak fenntartásai a leköszönő kormányfővel szemben.

Rutte ugyanis miniszterelnöksége alatt egyáltalán nem fogta magát vissza, ha Magyarországról volt szó: a liberális politikus korábban olyan kijelentéseket tett, hazánknak nincs keresnivalója az EU-ban. Emlékezetes ugyanakkor az is, amikor az uniós költségvetés 2020-as vitája során határozottan kiállt az uniós források jogállamisági feltételhez kötése mellett, noha úgy tűnik, Ukrajna esetében megfeledkezett korábbi szigorú feltételeitől. A tavaly őszi EU-csúcs után pedig úgy fogalmazott,

Lengyelországban egy hét múlva választások lesznek, és Orbán Viktor szeret némi felfordulást és zűrzavart okozni.

Rutte arra reagált, hogy míg Magyarország és az akkori jobboldali lengyel kormány szerint az Európába irányuló illegális bevándorlás egyre súlyosabb gondokat okoz, szerinte ez koránt sincs így.

A balti országok álláspontja szintén bizonytalan Rutte támogatása kapcsán, kormányaik több politikai támogatást sürgetnek Ukrajna NATO-csatlakozásához. A tagállamok ugyanakkor abban bíznak, a következő, júliusban esedékes washingtoni csúcstalálkozó előtt sikerül megállapodni a következő főtitkár személyéről.

A védelmi szervezetre nem kevés feladat vár a következő időszakban, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy több országnak sikerüljön elérni a NATO legfőbb célkitűzését, miszerint a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra kell költenie. A feladatot ez idáig a 31 tagállamból mindössze 11-nek sikerült teljesítenie, köztük Magyarországnak is, ám többek között Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Belgium bőven a kétszázalékos küszöb alatt maradt – derült ki a NATO összesítéséből.

 

Stoltenberg azonban abban bízik, még idén 18-ra nőhet azon tagállamok száma, melyek elegendő pénzt fordítanak a védelemre. Szintén napirenden van a védelmi szövetség bővítése is: Svédország számára már nincs sok hátra a tagságig, ám Ukrajna esete már bonyolultabb. Kijev szintén jelezte, a NATO tagja kíván lenni, azonban háborúban álló országot nem lehet felvenni a szervezetbe – hiszen automatikusan életbe lépne az ötödik cikkely, miszerint ha az egyik tagállamot támadás éri, a szövetségeseknek a védelmére kell sietnie. Ugyanakkor a kelet-európai ország támogatása az orosz–ukrán háborúban továbbra is napirenden van.

Az, hogy Rutte megválasztásával milyen irányba mozdulhat el a NATO, egyelőre nem tudni, ám vannak már árulkodó jelek.

A Politico kiemelte, Hollandia ígéretet tett arra, teljesíti Volodimir Zelenszkij elnök kívánságát és F–16-os vadászgépeket küld az ukránoknak, továbbá még a pilóták kiképzésében is segít. Az elmúlt két évben a nyugat-európai ország temérdek fegyvert küldött a háborúban álló országnak, köztük tankokat, tüzérségi rendszereket, lőszereket és Patriot légvédelmi rakétarendszereket. A múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) továbbá arról is beszélt Rutte, Európának többet kell befektetnie saját védelmébe. „Hagyjuk abba a nyafogást Trump miatt” – fogalmazott, sürgetve a fegyvergyártás felgyorsítását és Ukrajna további támogatását.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) fogadja Mark Rutte holland kormányfőt (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)