Nincs többé kivételezés a Facebookon

Véget vet a világ vezetővel szemben eddig tanúsított különleges bánásmódnak a Facebook, a közösségi hálózat többé a politikusoknak sem ad felmentést a gyűlöletbeszédet tiltó szabályok alól. Az bizonyos, hogy egy effajta döntésnek komoly hatásra lesz arra vonatkozóan, hogy a politikusok hogyan használják majd ezentúl a platformot, a módosítás ugyanakkor elkerülhetetlenül a Facebook hatalmának kiterjesztését is maga után vonja, a platform ugyanis saját kezében tartja annak eldöntését, hogy milyen tartalmakat enged át a mindeddig ismeretlen kritériumok mentén működő „szűrőrendszerén”.

Donald Trump közösségi fiókjainak betiltása adta meg a kezdőlökést. Fotó: JAKUB PORZYCKI Forrás: akub Porzycki/NurPhoto via AFP

Úgy tűnik, Donald Trump volt amerikai elnöknek a Capitolium 2021. január 6-i ostromát megelőző beszéde, illetve a közösségi hálózatokon közzétett üzenetei jelentették az utolsó cseppet a pohárban, amerikai sajtóértesülések szerint ugyanis a Facebook – a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság nyomására – új szabályzattal áll elő a világ vezetőinek a platformon közzétett tartalmaira vonatkozóan. A médium mostanáig ugyanis bizonyos fokú mentességet adott a politikusoknak a moderálási szabályok alól, mégpedig azért, mert – Mark Zuckerberg Facebook-vezér támogatásával – fontosabbnak tartották a közéleti szereplők által közzétett tartalmak hírértékét, azoknak az esetlegesen a nyugalom megzavarására is alkalmas hatásánál. A Facebook egyébként még a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején állította fel általánosságban a hírértékszabályt, majd Nick Clegg a cég globális ügyekért és kommunikációért felelős alelnöke 2019-ben jelentette be, hogy a politikusok beszédét is „hírértékű tartalomként fogják kezelni, amelyet fő szabály szerint látni és hallani kell” a nyilvánosságnak.

A közösségi hálózat ezzel tehát egyrészt azt akarta garantálni, hogy minden emberhez eljusson a megválasztott képviselők összes üzenete, másrészt a cég számára az is fontos szempont volt, hogy – a tavaly novemberi amerikai elnökválasztást megelőző egyébként is feszült időszakban – kivonják magukat a politikai vitákból.

Donald Trump közösségi fiókjainak betiltása adta meg a kezdőlökést.
Fotó: akub Porzycki/NurPhoto via AFP

A szabályt ugyanakkor a közösségi hálózat még csak meg sem próbálta transzparens módon alkalmazni az elmúlt években, ez pedig számos feszültséghez vezetett. A Washington Post emlékeztet: mindösszesen hat alkalommal fordult elő, hogy a platform nem tiltott le a szabályzatot egyébként megsértő, politikus által közzétett posztot, mert fontosabbnak ítélte annak hírértékét, ráadásul minden eset az Egyesült Államokon kívül történt. Az amerikai liberális napilap azt írta, a hatból egy eset egy magyar politikus posztjára vonatkozott, azt azonban nem tudni, ki lehetett az illető.

A Facebook egyébként azért kényszerül valamilyen szabályrendszert lefektetni a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére, mert a szakértőkből álló, a platform működését ellenőrizni hivatott felügyelőtanács egy hónappal korábban egyértelművé tette: irányelveket vár a moderálás mögött meghúzódó intenciókra vonatkozóan. Ugyanis bár Donald Trump felfüggesztésével a felügyelőbizottság egyetértett, azzal már korántsem, hogy a Facebook ezt határozatlan időre tette meg, márpedig ez sérti a nemzetközi emberi jogokat. A testület által megfogalmazott, nem kötelező érvényű iránymutatások formájában azt is egyértelművé tették, mit szeretnének látni a szabályzatban:

minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Elemzők szerint az már most biztosra vehető, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz majd arra vonatkozóan, hogy a világ befolyásos vezetői hogyan használják a médiaplatformot üzeneteik célba juttatásához, az új irányelvek ugyanakkor az eddiginél nagyobb hatalmat is adnak a közösségi platformok kezében, bármikor dönthetnek ugyanis úgy, hogy egy adott politikus által közzétett tartalmat eltávolítanak, mondván: nem felel meg a szabályzatuknak. Az továbbra is kérdés, hogy sikerült-e kidolgozni a közösségi hálózatnak egy olyan objektív osztályozási rendszert, amely mentén – a politikai folyamatokba való beavatkozás nélkül – megvalósítható a moderálás.