Orbán Viktor a NATO-csúcson: Magyarországnak van mit beletennie a közösbe!

A miniszterelnök megérkezett a katonai szövetség egynapos brüsszeli csúcsértekezletére.

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. A NATO-t és a tagállamokat is fel kell készíteni arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni

– közölte Orbán Viktor a NATO csúcstalálkozójára érkezve Brüsszelben. A miniszterelnök szerint a szövetség 2030-ra kitűzött stratégiájának ennek megfelelően a nemzeti ellenállóképességek megerősítése a célja. – Legyen szó a pandémia elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről, Magyarország nagyon aktív. Nekünk van mit mondanunk és tudunk mit beletenni a közösbe – húzta alá a tagok közötti megegyezést szorgalmazva. A kormányfő szerint az, hogy a hétfői tanácskozás valóban fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, ám a szövetségesek kísérletet tesznek az új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadására.

A kormányfő elmondta azt is: jobb lenne, ha Magyarország már most képes lenne rá, hogy a nemzeti össztermék két százalékát minden évben a saját biztonságára költse, ám a célkitűzés legkésőbb 2023–2024-re megvalósulhat. Mint emlékeztetett, kevesebb szó esik róla, de egy másik, a szövetségen belüli kötelezettségvállalás – miszerint a védelmi kiadásokon belül húsz százalék vonatkozzon a fejlesztésekre, új technológiákra – tekintetében Magyarország már teljesített. – Mi a világ egy olyan pontján élünk, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság. A magyar családok és a magyar nemzet számára katonai kapacitás, bevethető katonai erő mindig szükséges lesz – húzta alá Orbán Viktor.

– Elutasítjuk a hidegháborús politikát. Ötvennyolc éves vagyok, huszonhat évet éltem a hidegháború alatt. Higgyenek nekem, amikor azt mondom, hogy az rossz!

– a miniszterelnök ezt már angol nyelven, Kínáról szólva mondta doorstep nyilatkozatában.

Szijjártó: Pozitív jelek az ukrán kapcsolatokban

„Vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de azt várjuk az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben a NATO-csúcstalálkozón hazánk Ukrajnával fenntartott kapcsolatairól. Mint kiemelte, a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokban történtek bizonyos bizalomerősítő lépések, köztük a koronavírus elleni beoltottságot igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerése és a szabad utazás lehetővé tétele, végrehajtásában azonban ukrán oldalról zavarok mutatkoznak.

Magyarország azt kéri Kijevtől, hogy a kétoldalú megállapodásnak megfelelően bonyolódjon a határforgalom

- fogalmazott. A tárcavezető arról is beszélt: a migráció és a járványok korszakában rendkívül fontos, hogy mind a keleti, mind a déli partnerek és szövetségesek eredményesen és gyorsan tudjanak úrrá lenni a világjárványon. „Mivel ehhez az egészségügyi ellátás sikerét biztosító eszközökre van szükségük, Magyarország a NATO koronavírus-járvány felszámolását célzó alapján keresztül 80 lélegeztetőgépet biztosít öt rászoruló országnak. Magyarország 30 lélegeztetőgépet juttat Bosznia-Hercegovinának, húszat Moldovának, tízet Tunéziának, tízet Jordániának és szintén tízet Ukrajnának. A felajánlással Magyarország hozzájárul a felsorolt országoknak a koronavírus-járvány elleni küzdelmének sikeréhez” – vélekedett Szijjártó Péter, aki a magyar külpolitikai érdekekről szólva a NATO brüsszeli székházában elmondta azt is:

„Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz. A Kelet és a Nyugat konfliktusán Közép-Európa eddig mindig rajtavesztett. Semmilyen módon nem vagyunk érdekeltek egy újabb hidegháború kialakulásában.

A nemzetbiztonsági érdekünk azt diktálja, hogy a Kelet és a Nyugat között a legkulturáltabb és a lehető legkonstruktívabb párbeszéd jöjjön létre”