A Covid nyomában jár az éhínség

A világjárvány gazdasági következményei miatt világszerte meredeken nőtt az éhezők száma.

Ételosztás Ghánában. Nőtt az éhezők száma. Fotó: Francis Kokoroko Forrás: REUTERS/Francis Kokoroko

Az ENSZ napokban közzétett éves élelmiszer-biztonsági és táplálkozási jelentése szerint a koronavírus-járvány tavaly világszerte jelentősen megnövelte az éhezők számát, s emiatt már nemigen tartható a világszervezet korábbi célkitűzése, amely 2030-ra szerette volna megszüntetni a globális éhínséget.

Ez azt jelenti, hogy tíz év múlva még mindig mintegy 660 millió éhező ember lesz a Földön, viszont ezért a pandémia csak részben tehető felelőssé.

Olyan tényezők is közrejátszanak az éhínség elhúzódásában, mint a szaporodó konfliktusok, a klímaváltozás és az extrém időjárás. A Covid-járvány csak a jéghegy csúcsa – mutattak rá tanulmány szerzői.

Ételosztás Ghánában. Nőtt az éhezők száma
Fotó: Reuters/Francis Kokoroko

Az elemzés szerint 2020-ban 18 százalékkal nőtt az éhezők száma a megelőző évhez képest, ami azt jelenti, hogy tavaly 118 millióval többen maradtak üres gyomorral. Becslések szerint összességében 768 millióan, azaz a világ népességének tíz százaléka küzdött az éhínséggel, túlszárnyalva a populáció növekedési ütemét. A szerzők továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy

a világon minden harmadik, azaz 2,37 milliárd ember nem jutott elegendő élelmiszerhez 2020-ban, 320 millióval többen, mint 2019-ben.

Az éhezők száma Afrikában nőtt a legjobban, az alultápláltak aránya eléri a kontinens népességének 21 százalékát. Köztük 149 millió, ötévesnél fiatalabb gyermek marad vissza a növekedésében a korához képest, 45 millió kicsi testsúlya pedig elmaradt a magasságához képest. Az egészséges táplálkozást elsősorban a pandémia miatt megugró költségek akadályozták – hangsúlyozza a jelentés.

Noha a világjárvány teljes gazdasági hatását még nem lehet megbecsülni, az elemzés azt állítja, hogy a visszaesés csaknem mindegyik alacsony és közepes jövedelmi országot érintette.

Mindazonáltal van esély rá, hogy visszafordítsák a kedvezőtlen folyamatok dinamikáját, mivel még ebben az évben két fontos élelmezési csúcstalálkozót és egy klímaváltozásról szóló világkonferenciát tartanak. – El kell érni, hogy minél nagyobb mértékben fektessünk be élelmiszerrendszereinkbe egy biztonságosabb, méltányosabb és fenntarthatóbb világ kialakítása érdekében – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy

az egyes országoknak addig nem kellene a koronavírus elleni frissítő (harmadik) oltás beszerzésén gondolkodniuk már beoltott lakosaik számára, amíg más államok még egyáltalán nem jutottak vakcinához.

Különösen a Pfizer és a Moderna amerikai gyógyszergyártó cégeket emelte ki, amelyek frissítő oltásokkal látnak el olyan országokat, ahol már egyébként is magas a beoltottak száma. Kijelentette, hogy a vállalatoknak ehelyett a szegény országok vakcinával való ellátását segítő Covax programot kellene támogatniuk. Soumya Swaminathan, a WHO kutatója mindezzel összefüggésben megjegyezte, hogy szervezete eddig még nem látott bizonyítékot a frissítő oltások szükségességére azok számára, akik már megkapták valamelyik vakcina mindkét adagját.