A csőd szélére sodródott a Kelet Svájca

Libanonban kilenc hónapos, hiábavaló tárgyalások után lemondott a miniszterelnök, tovább súlyosbítva ezzel az országban uralkodó gazdasági és társadalmi mélyrepülést. A tavalyi robbantás miatt magas rangú vezetőket vonhatnak felelősségre.

Az elmúlt száz év egyik legsúlyosabb válságát éli át az egykor virágzó Libanon, ahol a tavalyi, bejrúti kikötői robbanás után lényegében összeomlott a gazdaság. A mélyen gyökerező társadalmi és politikai válságok, a menekültek ellátása és a koronavírus-járvány együttvéve már túl soknak bizonyult, nem meglepő tehát, hogy a kormányalakítással kilenc hónappal ezelőtt megbízott Szaad Haríri a minap bejelentette lemondását.

A szunnita muszlim politikust 2020 októberében nevezték ki kormányfőnek, és a szükséges – így a súlyos nemzetközi adósság csökkentésére alkalmas – reformok meghozatalára képes csapatot kellett volna összeállítania.

A politikus újságírókkal közölte, hogy találkozott Michel Aun államfővel, aki változtatásokat követelt a kormánylistán, de ezeket a kormányfőjelölt elutasította. „Bocsánatot kértem, hogy nem tudom megalakítani a kormányt. Isten segítse az országot! ” – nyilatkozta Haríri.

A libanoni kormány hivatalos fotószolgálata, a Dalati és Nohra által közreadott képen a kormányalakítással megbízott Szaad Haríri volt libanoni miniszterelnök beszél a Bejrúttól keletre fekvõ baabdai elnöki palotában Fotó: MTI/AP/A libanoni kormány hivatalos fotószolgálata, a Dalati és Nohra/Dalati Nohra

A két politikus között az elmúlt hónapokban több összetűzés is volt: Haríri azt vetette az elnök szemére, hogy egy vétójoggal rendelkező kisebbséghez ragaszkodva gátolja a kormány megalakítását, és felekezethez, illetve párthoz való hovatartozás alapján kívánja elosztani a tárcákat, a kormányfő viszont ragaszkodott a szakértői kabinethez.

Az Egyesült Államok külügyminisztere „kiábrándítónak” nevezte a politikus lemondását.

Antony Blinken úgy fogalmazott: Szaad Haríri politikai lépése még további csalódást jelent a libanoni nép számára. Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: alapvetően fontos, hogy most egy olyan kormány álljon fel, amely elkötelezett és képes végrehajtani a sürgős reformokat. Az ENSZ szóvivője szintén sajnálatát fejezte ki Haríri döntése miatt, ugyanakkor felhívta az ország politikai vezetőinek figyelmét, hogy gyorsan állapodjanak meg egy új kormány megalakításáról, amely képes megfelelni az ország számos kihívásának.

Szaad Haríri kijelölt libanoni miniszterelnök támogatói útakadályt emeltek Bejrútban 2021. július 15-én, miután Haríri lemondott a kormányalakításról.
MTI/AP/Huszein Malla

Hírügynökségi jelentések szerint ez a döntés azzal a kockázattal jár, hogy tovább késlekednek majd a kulcsfontosságú reformok bevezetésével. A Világbank 2020-as évre szóló jelentésében arról ír, hogy a függetlenségét 1943 őszén kikiáltott egykori francia gyarmatot a modern történelem egyik legsúlyosabb recessziója sújtja, amely eltörölte az egykor még a Kelet Svájcaként emlegetett Libanon lakosságának vásárlóerejét, és a libanoniak több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. A növekvő munkanélküliségi rátával szemben egyre több háztartás küzd azzal, hogy nem jutnak alapvető szolgáltatásokhoz, ide értve az egészségügyi ellátást is.

„Szaad Haríri lemondása még egy drámai epizód abban a történetben, miszerint a libanoni tisztviselők képtelenek megtalálni a kiutat a válságból az ország gazdasági és társadalmi helyzetével kapcsolatban”

– jelentette ki a lemondásra reagálva Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, hozzátéve: sajnálja, hogy az eset a bejrúti kikötő tragédiájának évfordulója előtt következett be.

Szaad Haríri támogatói kövekkel dobálják a megfékezésükre kirendelt katonákat egy utcai összecsapás során Bejrútban 2021. július 15-én.
MTI/AP/Huszein Malla

A szunnita Jövő Mozgalom vezetője egyébként 2019 október végén egyszer már távozott a miniszterelnöki posztról, mert rendszerellenes tömegtüntetések törtek ki az akkor még csak kibontakozóban lévő pénzügyi válság miatt. Az ország azóta sokkal súlyosabb krízishelyzetbe került: beütött az államcsőd, tavaly augusztus 4-én pedig több mint kétszáz áldozattal járó pusztító erejű robbanás rázta meg Bejrútot. A kikötői raktárban elővigyázatlanul tárolt, több tonna ammónium-nitrát kigyulladása okozta a robbanást. Sajtóhírek szerint a helyi vizsgálat azóta sem vezetett eredményre, egyetlen érintettet sem vontak még felelősségre, noha bírósági források szerint magas rangú politikusok ellen indulhat eljárás, amiért tudomásuk volt arról, hogy a kikötőben veszélyes anyagokat tárolnak, de mégsem tették meg a szükséges lépéseket a tragédia elkerüléséért.