Algéria a kapu Afrika meghódításához

Európa szomszédságában Algéria kulcsfontosságú partner, nemcsak energetikailag, de az afrikai migráció megállításában és az országot körülölelő konfliktusok továbbterjedésének megfékezésében is. Algírban azért némiképpen máshogy látják az illegális migráció okait és megoldását, mint tőlük északra. Ali Mokranival, Algéria budapesti nagykövetével beszélgettünk többek között az elvándorlás hátteréről, a gyarmati múltról, és az interjúból az is kiderül, hogy melyik magyarra gondolnak a legjobb szívvel.

2021. 07. 23. 6:20
null
Ali Mokrani algériai nagykövet. Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európába érkező illegális bevándorlók között az algériaiak alkotják az egyik legnagyobb csoportot az ENSZ és a Frontex adatai szerint. Kik és miért akarnak elvándorolni?

– A migráció egy olyan jelenség, amely mindig is létezett az emberiség történelmében, és létezni is fog. Van legális formája is, de a szakértelemre összpontosító „szelektív migrációról”, a délről északra irányuló agyelszívásról már kevesebb szó esik. Csupán az illegális migráció az, amely nap mint nap a címlapokra kerül, különösen az olyan országokban, amelyek a „zéró migrációt” pártolják, még ha az lényegében teljesíthetetlen is, hacsak nem küldenek haza minden nemkívánatos személyt. Ami az ENSZ és a Frontex statisztikáit illeti, minden elemző egyetért abban, hogy a magas számok nem tükrözik a valóságot. Egyszerűen azért, mert az illegális bevándorlók megszámlálása túlságosan összetett, nem lehet pontosan elvégezni azon úgynevezett illegális migránsok miatt, akiknek sem a nemzetisége, sem a származási országa nem ismert pontosan. Ráadásul ezek a statisztikák hosszabb időszakokat ölelnek fel. Ez a helyzet például a Frontexszel is, amely 2009 januárja óta teszi közzé az adatait a migrációs útvonalakról, azoknak a visszafogadott illegális bevándorlóknak az adataira alapozva, akiknek a nemzetiségét a kiutasításról szóló döntés során ellenőrizték. Ugyanakkor Algéria nem tagja a Frontexnek, így nincs beleszólása, hogy a szervezet milyen statisztikákat és jelentéseket közöl az Európai Unió külső határainak védelméről. Akárcsak a többi déli államban, az algériaiak is szeretnének Európába jönni, hogy tanuljanak, meglátogassák családjukat vagy egészségügyi kezelést kapjanak, különös tekintettel a földrajzi közelségre és a hagyományos átjárásra a Földközi-tenger két partja között. Az a tény, hogy nehéz, összetett, sőt olykor lehetetlen vízumot szerezni, hozzájárul ahhoz, hogy illegálisan próbálják meg elérni az északi országokat, különösen a szomszédos Európát. Közismert, hogy ha az algériai polgárok megkapják a vízumukat, akkor európai útjuk után hazamennek, hiszen tudják, hogy a jövőben is bármikor visszatérhetnek. Különösen azoknak, akiknek kényelmes és stabil szociális helyzetük van Algériában, eszük ágában sincs illegálisan külföldön élni, szembenézni a munkakeresés problémájával, valamint a feladattal, hogy sikeresen integrálódjanak a fogadó országban. És ez a trend az algériai fiatalság minden rétegére igaz. Ami azt illeti, Algéria már az illegális bevándorlás célországa lett, nagy nyomás helyezkedik rá, elsősorban a szubszaharai szomszédoktól. Becslések szerint Afrikában 17 millió kontinensen belüli menekült van.

Ali Mokrani algériai nagykövet
Fotó: Kurucz Árpád

– Hogyan küzdenek az illegális migráció ellen?

– Algéria számos egyezményt kötött a küldő országokkal a polgáraik visszaküldéséről, az emberi jogok teljes tiszteletben tartásával, olyan partnerek felügyelete mellett, mint a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vagy Svájc. Olyan törvényeket fogadtunk el, amelyek büntethetővé teszik az illegális migrációt, az embercsempészetet, továbbá ratifikáltuk az ENSZ migránsok jogairól szóló 2003-as egyezményét, amelyet az uniós tagállamok a mai napig nem tettek meg. Ami a műveleti intézkedéseket illeti, Algéria 1700 kilométeres partszakaszt őriz, felhatalmazással arra, hogy letartóztassa az illegális migránsokat vagy kimentse őket a tengerből. Fontos megjegyezni, hogy Algéria 1970 óta nem küld legálisan bevándorlókat.

– Elég anyagi támogatást kapnak az Európai Uniótól a migráció kezelésére?

– Ami az Európai Unióval ápolt kapcsolatokat illeti, a társulási megállapodás keretén belül létrehoztunk egy albizottságot a migrációs ügyekre. Ezenkívül több visszafogadási egyezményt írtunk alá a fő célországokkal az unió területén szabálytalanul tartózkodó algériai polgárokról. Jelenleg Algéria nem tud profitálni az unió afrikai vészhelyzeti alapjából, melyet az Európai Unió és az Afrikai Unió 2015-ös vallettai migrációs csúcstalálkozóján hívtak életre, mivel a forrásokat főként biztonsági intézkedésekre költik, ahelyett, hogy a kiváltó gazdasági okokra fordítanák. Összegezve, Algéria egy olyan teljes körű megközelítést képvisel az illegális migráció elleni harcban, amely garantálja a biztonságot az embercsempész-hálózatok felszámolásával, fejleszti az együttműködést a kibocsátó országokkal, miközben tiszteletben tartja a migránsok jogait.

Algéria nemrégiben ünnepelte függetlenségének kivívásának évfordulóját. Milyen a viszony az egykori gyarmattartóval?

– Algéria július ötödikén ünnepelte függetlenségének 59. évfordulóját, amely a francia gyarmatosítás 132 évének végét jelöli. Az ország kapcsolatai Franciaországgal jók, és az a közös vágy vezérli, hogy továbbfejlődjenek, a szuverenitás és az érdekek tiszteletben tartásának szellemében. A múlt megítélése ugyanakkor a két ország viszonyának központi kérdése maradt. Algéria joggal követeli Franciaországtól, hogy nézzen szembe a hosszú és fájdalmas gyarmati múlttal. Kérjen bocsánatot, tisztítsa meg a nukleáris tesztek helyszíneit, szolgáltassa vissza a levéltári iratokat.

Algériát csupa konfliktusos ország veszi körül. Mi a stratégiájuk, hogy a baj ne terjedjen át önökhöz?

– Ahogyan mondja, Algéria több olyan országgal osztozik közös határon, amely komoly válságban van. Az algériai diplomácia mindenütt a békés megoldáson dolgozik a nemzetközi jog keretein belül. Sokoldalú támogatást nyújtunk szomszédjainknak: Nyugat-Szaharának az önrendelkezés jogához a ENSZ-keretrendszerében, Líbiának, hogy kiutat találjon a politikai krízisből vagy éppen Malinak a békeegyezmény gyakorlatba ültetéséhez, amely éppen az algériai vezetésű nemzetközi tárgyalás eredménye. Mi az erő helyett a párbeszéd hívei vagyunk.

2019 óta az országban kormányzati átalakulás van folyamatban. Hogyan zajlik a demokratikus átalakulás?

– 2019 decembere, Abdel-Madzsid Tebbun elnök megválasztása óta három szinten zajlik megújulási folyamat az országban. Egyrészt politikai, másrészt gazdasági, végül társadalmi. Programjában 54 vállalást tett. Ennek keretében 2020-ban elfogadták a módosított alkotmányt, amely lefektette a demokrácia, a jogállamiság, az egyéni és közösségi szabadság alapjait, megerősítette a fiatalság szerepét, a fenntartható gazdaságot és a társadalmi fejlődést, továbbá a nyitottságot a világ felé, és békés együttélést hirdetett. A változás szellemében júniusban előrehozott parlamenti választásokat tartottak, hogy teljesítsék az emberek óhaját. Nagyra törő reformok ezek egy új Algéria születéséhez.

– Milyen az együttműködés Magyarország és Algéria között?

– A két ország kapcsolata régi múltra tekint vissza, melyet az a sokoldalú támogatás alapozott meg, melyet Magyarország nyújtott Algériának, amikor a függetlenségéért harcolt. Ilyen volt az Algéria hangja rádióadás, melyet a Magyar Rádió sugárzott, az egészségügyi segély és a szakemberek, akiket Algériába küldtek rögtön a függetlenség kivívása után. Ennek elismerésére halála után kitüntettük a hajdani Chrudinák Alajos újságírót, az elismerést tiszteletreméltó özvegye vehette át. A kétoldalú kapcsolataink is jók, és várhatóan tovább fejlődnek majd, hála országaink vezetőinek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020 októberében járt Algírban, ahol négy megállapodást is aláírt. Várhatóan idén Budapesten megrendezzük a harmadik magyar–algériai gazdasági vegyes bizottsági ülést, valamint az üzleti tanács ülését. A két ország földrajzi helyzete is segíthet a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésében. Algéria kapu lehet a magyar vállalatok számára az afrikai piac meghódításához. Különösen az afrikai szabad kereskedelmi zónán, és az úgynevezett transzszaharai úton keresztül, amely összeköti Algériát Nigériával. Ezenkívül Algéria olyan előnyöket kínál, mint a rendkívül olcsó energia, a szakképzett, ám olcsó munkaerő és minden alapvető regionális infrastruktúra. A kapcsolatok különösen nagyszerűek az akadémiai területen, köszönhetően a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak, melyet nagyra értékelünk. Ez nagyon hasonlít arra, mint amit Algéria biztosít Afrikának már több mint négy évtizede.

Nehéz időszakban, egy pandémia kezdetén érkezett Magyarországra. Milyenek eddig a tapasztalatai?

– Igen, érkezésem a családommal a csodálatos Magyarországra egybeesett a Covid–19-járvány kirobbanásával. Őszintén remélem, hogy a fokozatos visszatérés a normalitáshoz és a javuló higiéniai helyzet lehetővé fogja tenni, hogy teljes egészében teljesíthessük diplomáciai feladatainkat, egyúttal élvezhessük Magyarország szépségeit, társadalmi és kulturális kincseit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.