Erős ellenszélben rajtolt el a szlovén EU-elnökség

Járvány utáni helyreállítás, Nyugat-Balkán, Európa jövője konferencia – lesz mit tennie a július 1-jén kezdődő szlovén EU-elnökségnek a következő hat hónapban. A szlovén erőfeszítéseket kissé beárnyékolja, hogy az állandósult jogállamisági kritikákkal az európai baloldal most az uniós elnökség intézményét félti.

2021. 07. 01. 8:45
null
Fotó: Igor Kupljenik Forrás: EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem túlzás állítani, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelem közepette veszi július 1-jén kezdetét a szlovén EU-elnökség. Ljubljana immár tizenhét éve tagja az Európai Uniónak, ezalatt másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, ráadásul épp a szlovén államiság harmincadik évfordulóján. Akárcsak az előző kettő, a német és a portugál EU-elnökségek alkalmával, a következő hat hónapban a szlovénoknak is nagy hangsúlyt kell fektetniük a járványra: a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás, a 750 milliárd eurós uniós mentőalap végrehajtása az egyik prioritásuk, a nemzeti helyreállítási tervek elfogadása, az előfinanszírozási összegek kifizetése az irányításuk alatt történik majd. Mint az az elnökség meghirdette, emellett az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat is reflektorfénybe kerül: az uniószerte zajló konzultáció során valamennyi hangot meg kell hallani. – A nemzeti kultúrák nem akadályozzák az európai kultúrát. Pontosan azért vagyunk európaiak, mert szlovénok vagyunk – írta Janez Janša miniszterelnök az elnökség hivatalos oldalán közzétett üzenetében, egyúttal harmadik prioritásként az európai életmód, jogállamiság és egyenlőség meglehetősen vitás témakörét kijelölve. Borítékolható, hogy

a szlovénokra e téren még nehéz küzdelmek várnak Brüsszelben, ugyanis Lengyelország és Magyarország mellett általában nekik jut a legtöbb jogállamisági kritika.

Ennek ellenére az elnökség programjának szövege finoman szólva sem megalkuvó: mint azt a jobboldali kormányfő írja, az EU-nak minden tagállamot és polgárt igenis egyenlően kell kezelnie. – Az emberi méltóságon, az emberi jogok tiszteletén alapuló uniót szeretnénk, ebbe pedig a véleménynyilvánítás szabadsága is beletartozik, noha egyre nagyobb veszélynek van kitéve – fogalmaz Janša.

Orbán Viktor és Janez Janša jó kapcsolata állandó téma az európai sajtóban Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az indulatok mértékét jól jelzi, hogy a szlovén elnökség indulását jóval megelőzően, gyakorlatilag már az év elejétől kezdve negatív hangvételű cikkek jelentek meg a brüsszeli sajtóban,

például arról, hogy Janša miképp bánik egyes újságírókkal, vagy hogy az elnökség előre csillapítja a kedélyeket a programja miatt. Utóbbi kapcsán a Politico cikkében Orbán Viktornak is fontos szerep jut: a lap szerint a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így magyarázkodnia kell, hogy az elnökségi ciklus idején nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítja a tanács agendáját. Az olasz baloldali lap, a Corriere della Sera szerzője egyébként még szerdán is amiatt „aggódott”, hogy a szlovén miniszterelnök személyében olyasvalaki irányítja majd az unió soros elnökségét, aki kiállt a pedofília elleni magyar törvény mellett a múlt heti, meglehetősen fűtött hangvételű EU-csúcson.

Tegnap egy olyan nyílt levél is napvilágot látott, amelyben négy (!) európai parlamenti képviselő épp a szlovén EU-elnökség kezdetén kéri, hogy élesítsék a jogállamisági mechanizmust az országgal szemben. Az Európai Bizottságnak címzett levélben – amit a magyar kormány brüsszeli kritikusa, Daniel Freund is jegyzett – azzal érvelnek, hogy Janša miniszterelnök sem a sajtót, sem az igazságszolgáltatás nem tiszteli, ráadásul ez idáig az Európai Ügyészségbe sem delegált tagot.

Emlékezetes egyébként, hogy a szlovén kormány időben elébe ment a kritikáknak: még az álhírháború legelején levelet küldtek Brüsszelbe, amelyben tényfeltáró misszióra hívták Szlovéniába a kritizáló eurokratákat. Az út érdeklődés hiányában elmaradt.

Mit csinál az EU-elnökség? A tagállamokat tömörítő uniós tanács elnökségét félévente más-más EU-ország tölti be. A hat hónapos időszak során a soros elnökség szervezi és vezeti a tanácsi üléseket, így lényegében ő felel az EU-s napirend alakításáért. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A hármas tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, közös programot készítenek, s meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a tanács foglalkozik majd. A jelenlegi triót a német, a portugál és a szlovén elnökség alkotja. Magyarország 2011. január 1-jétől töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely megbízatás 2011. június 30-án ért véget. A következő magyar EU-elnökség 2024 második felében lesz.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.