Nem túlzás állítani, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelem közepette veszi július 1-jén kezdetét a szlovén EU-elnökség. Ljubljana immár tizenhét éve tagja az Európai Uniónak, ezalatt másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, ráadásul épp a szlovén államiság harmincadik évfordulóján. Akárcsak az előző kettő, a német és a portugál EU-elnökségek alkalmával, a következő hat hónapban a szlovénoknak is nagy hangsúlyt kell fektetniük a járványra: a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás, a 750 milliárd eurós uniós mentőalap végrehajtása az egyik prioritásuk, a nemzeti helyreállítási tervek elfogadása, az előfinanszírozási összegek kifizetése az irányításuk alatt történik majd. Mint az az elnökség meghirdette, emellett az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat is reflektorfénybe kerül: az uniószerte zajló konzultáció során valamennyi hangot meg kell hallani. – A nemzeti kultúrák nem akadályozzák az európai kultúrát. Pontosan azért vagyunk európaiak, mert szlovénok vagyunk – írta Janez Janša miniszterelnök az elnökség hivatalos oldalán közzétett üzenetében, egyúttal harmadik prioritásként az európai életmód, jogállamiság és egyenlőség meglehetősen vitás témakörét kijelölve. Borítékolható, hogy
Drámai mértékben megnőtt a késes támadások száma
Németországban a 2015-ös migrációs hullám óta meredeken emelkedik a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények gyakorisága.