– Az észt hatóságok rendőröket küldenek Litvániába a fehérorosz határon zajló, a tavalyi évhez képest a sokszorosára nőtt illegális migráció megfékezése érdekében
– közölte hétfőn az észt rendőrségi és határőrségi hivatal. Egert Belitšev hivatalvezető közölte, hogy a tízfős rendőri egység szerdán utazik egy hónapra Litvániába. „Tallinn támogatja Litvániát a válság rendezésében, és az észt rendőrség szerepvállalásával értékes tapasztalatokkal szerez” – tette hozzá.
Az év eleje óta Litvániában 1232, főként ázsiai országokból érkezett határsértőt vettek őrizetbe, akik a belarusz határon át jutottak be az országba. Ez tizenötször több, mint tavaly egész évben, amikor 81 határátlépőt tartóztattak fel. Június 22-én a belügyminisztérium még 498 illegális határátlépésről adott hírt, vagyis csak az elmúlt két hét alatt két és félszeresére nőtt a számuk. A Belarusz felől érkező határsértők zöme iraki állampolgár volt, vagy olyan, aki irakinak mondta magát, de nem volt semmilyen személyazonosító okmánya. Emellett irániak, szíriaiak és kis számban belarusz állampolgárok is voltak köztük. A litván határ 1070 kilométeres szakasza egyben schengeni határ is. A szomszédos országok közül a Belarusszal közös határszakasz a leghosszabb, 679 kilométeres.
– Látjuk, hogyan használják régiónkban a migrációs nyomást politikai eszközként
– fogalmazott múlt héten Kaja Kallas észt miniszterelnök Ingrida Šimonytė litván kormányfővel folytatott megbeszélését követően.
Helir-Valdor Seeder, az észt Isamaa, jobboldali párt elnöke hétfőn hangsúlyozta, a migrációs hullám „Belarusz nyilvánvaló provokációja”, mely az egész régiót destabilizálja – különösen biztonsági szempontból –, ennek értelmében az észt kormány közbeavatkozását sürgette. A politikus hozzátette, Litvániát a határok és a migránsok hátterének ellenőrzésével tudják támogatni, továbbá pénzügyi segítséget is nyújthatnak.
– Észtország Litvániának nyújtott segítsége egyértelmű jelzés lenne Lukasenka és mindenki felé, hogy a balti államok nem hagyják egymást a bajban
– szögezte le Seeder.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök május végén a parlament előtt felszólalva azt mondta, hogy Belarusz eddig akadályt képezett a drogcsempészek és az illegális migránsok számára, de mivel a Nyugat nyomást gyakorol rá, lehetséges, hogy Minszk elgondolkozik azon, hogy továbbra is ezt tegye. Az Európai Unió tavaly október elején vezetett be büntetőintézkedéseket Minszkkel szemben, felvette szankciós listájára az augusztusi elnökválasztás utáni ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit.
