Ahogy arról lapunk is írt, egy független vizsgálóbizottság csütörtökön arra jutott, hogy a baloldali máltai kormányt felelősség terheli Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának ügyében. A szakmájában neves oknyomozó újságírónőt 2017 októberében egy autójába rejtett pokolgéppel gyilkolták meg. Caruana Galizia számos, a szervezett bűnözéssel összefüggő – korrupcióval és pénzmosással kapcsolatos – ügyet derített fel,
ami miatt magas pozícióban lévő máltai politikusok kerültek kellemetlen helyzetbe.
Mint arra a friss jelentés rávilágított, a máltai állam szándékosan szemet hunyt a Galiziára leselkedő veszély felett, és nem tett lépéseket az újságíró védelme érdekében. – A büntetlenség kultúrája a hatóságokra és a rendőrségre is átterjedt, és ez
a jogállamiság összeomlásához vezetett
– szögezik le a Robert Abela miniszterelnök által nyilvánosságra hozott dokumentumban. Emlékezetes az is, hogy Abela elődje, Joseph Muscat miniszterelnök lemondásra kényszerült a gyilkosság miatt, kabinetfőnökét pedig gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozás során.
Az Európai Unióban természetesen nagy visszhangot kapott az ügy, az Európai Parlament újságírói díjat is elnevezett a tragikus sorsú riporterről, miközben a brüsszeli lapok és politikusok is a gyilkosok elszámoltatását követelték. Emiatt is érdekes, hogy a jelentés tartalma milyen körítést kapott az EU-ban: az uniós intézményekben irányadó lap, a Politico péntek reggel odáig ment,
hogy lényegében Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest nevezte „sikersztorinak” a baloldali vezetésű Máltát,
ahol szerintük igenis lett következménye az államvezetés felelősségének. A brüsszeli lap reggeli hírlevelében azt is nyomatékosította, hogy a vizsgálat a máltai kormány közvetlen érintettségét nem fedte fel. Rövid időn belül ez a második alkalom, hogy az unió területén történt újságíró-gyilkosságot relativizálnak Magyarország felemlegetésével. Lapunk is írt róla, hogy Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke pár hete a Hollandiában nemrég meggyilkolt riporter esete, valamint a Pegasus-szoftverről szóló híresztelések között vont párthuzamot.
A brüsszeli jogállamisági vita margóján a hazai kormánypártok egyébként sokáig sérelmezték, hogy a baloldali Málta esetében terítékre sem került a hetes cikkely szerinti eljárás indítása. Az Európai Parlament is négy év alatt mindössze kétszer vitázott az újságíró-gyilkosságról: látványos, hogy közben Magyarország és Lengyelország különböző ügyek miatt, de lényegében félévente többször is témául szolgálnak Strasbourgban. A friss vizsgálati eredményekre válaszul az EP legnagyobb frakciójának, a néppárt vezetője, Manfred Weber a Twitteren sürgette, hogy a munkáspárti kormány vállaljon felelősséget a dokumentumban foglaltakért. Az EP állampolgári szakbizottságának jogállamisági munkacsoportját vezető Sophie in't Veld pedig az országvezetőket tömörítő Európai Tanácsot szólította fel önkritika gyakorlására. A liberális EP-képviselő – a magyar kormány uniós bírálója – egy másik bejegyzésben azzal nyugtázza a nemzeti hatáskörben készült jelentést, hogy az legalább némi igazságot szolgáltat a meggyilkolt újságírónak.
