Nem hozta el a jólétet a rendszerváltás Tunéziában

Nem véletlen, hogy a tavaly dél-európai országokba érkező migránsoknak már húsz százaléka volt tunéziai.

Felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt vasárnap éjjel a tunéziai elnök, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak az ország gazdasági helyzete és a koronavírus-járvány kezelése miatt.

Sokakat megtévesztett a képmutatás, a hazugság és a népet megfosztották jogaitól

– jelentette ki Kaisz Szaíd, majd hétfő délután kinevezte belügyminiszternek az elnöki biztonsági szolgálat vezetőjét, Háled Jahjauit. Ezzel egy időben tüntettek a törvényhozás épülete előtt, ahol a legnagyobb tunéziai politikai párt, az Újjászületés Mozgalom (En-Nahda) hívei gyűltek össze, tiltakozva az államfő lépései ellen.

Tüntetők összecsapnak a rendőrökkel Tunézia fővárosában, Tuniszban
Fotó: MTI/AP/Haszene Dridi

Vasárnap éjjel ugyanis felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt a tunéziai elnök, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak az ország gazdasági helyzete és a koronavírus-járvány kezelése miatt.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója emlékeztetett: 2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint húsz éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, emiatt sokan továbbra is elégedetlenek. A szakértő szerint Tunézia sokáig a 2011-es felkeléssorozat egyetlen sikertörténetének tűnt, viszont az elkövetkező évek demokratikusan megválasztott kormányai egytől egyig összeroskadtak a gazdasági nehézségek alatt.

Sayfo Omar szerint nem véletlen, hogy az ENSZ adatait alapul véve, a tavaly dél-európai országokba érkező migránsoknak már húsz százaléka volt tunéziai.

Olaszország májusban 200 millió eurónyi fejlesztési támogatást, az Európai Unió júniusban pedig 300 millió pénzügyi segítséget ajánlott fel a tunéziai kormánynak a területéről útnak induló migránsok feltartóztatásáért cserébe.

A kutató kiemelte, hogy 2014-ben az ország hitelt kényszerült felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól, amelynek feltételei miatt a tunéziai dinár dollárhoz viszonyított értékének a felét elvesztette, és nőttek az árak is. Sayfo Omar szerint a helyzetet tovább rontotta a 2015-ös terrortámadás, amikor fegyveresek negyven turistát mészároltak le a szúszai tengerparton, és

mivel a munkaképes lakosságnak tíz százaléka a turizmusban dolgozik, a vendégek elmaradása családok ezreinek a megélhetését tette tönkre.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy 2019-re a turisták elkezdtek visszaszivárogni az országba, ám a koronavírus ennek véget vetett. Az elmaradó vendégek és külföldi befektetések miatt tavaly a gazdasági visszaesés már 8,8 százalékos volt, romlott a közszolgáltatások minősége és nőttek az árak.

A kutató úgy látja: a mostani válságot közvetlenül a koronavírus-járvány berobbanása váltotta ki. Tunézia viszonylag szerencsésen megúszta a 2020-as évet, így a hatóságok és a társadalom egyaránt lazán vette a felkészülést. A lakosság átoltottsága mindössze hétszázalékos, a maszkviselésre vonatkozó tanácsokat kevesen fogadják meg és az emberek a családi összejöveteleket is megtartják. Az idén július végére eső vallási ünnep, az Eid al-Adha kifejezetten segítette a betegség terjedését. Immár a napi esetek száma meghaladja a 9500-at, a halálozásoké pedig a kétszázat. Sayfo Omar hozzátette: látható az is, hogy a kórházak nem bírják a terhelést;

az egészségügyi miniszter július közepén már a rendszer összeomlásáról beszélt.