Puccshangulat Tunéziában a miniszterelnök menesztése után

Az egyre gyakoribb erőszakban torkolló tiltakozások után a tunéziai elnök leváltotta a kormányfőt.

Tunisz, 2021. július 26. A 2021. július 25-én közreadott, január 16-án készült képen Hisám Masísi tunéziai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Tuniszban. Szaíd Kaisz tunéziai elnök 2021. július 24-én éjjel bejelentette, hogy felfüggeszti a parlament mûködését és leváltja a miniszterelnököt, miután az országban erõszakba torkolló tiltakozások voltak az ország gazdasági helyzete és a koronavírus-járvány kezelése miatt. Az államfõ hozzátette, hogy maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, és új kormányfõt fog kijelölni. MTI/EPA/Mohamed Meszara Fotó: Mohamed Meszara

Felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt vasárnap éjjel a tunéziai elnök, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak az ország gazdasági helyzete és a koronavírus-járvány kezelése miatt. Kaisz Szaíd államfő az állami médiában közzétett nyilatkozatában bejelentette: maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, és új kormányfőt fog kijelölni.

– Sokakat megtévesztett a képmutatás, a hazugság, és a népet megfosztották jogaitól

– jelentette ki Szaíd. – Figyelmeztetek mindenkit, aki fegyvert akar fogni, hogy ha valaki csak egyetlen lövést is lead, arra a fegyveres erők is így fognak válaszolni – tette hozzá. Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát felfüggeszti.

Hisám Masísi tunéziai miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara

A bejelentés után Szaíd támogatói autókkal lepték el a főváros, Tunisz utcáit, és dudálni kezdtek. Napközben a tikkasztó hőség és a kijárási korlátozások dacára ezrek vonultak fel, a kormány távozását, a parlament feloszlatását és új választásokat követelve. A tiltakozók a parlament meghatározó ereje, az Újjászületés Mozgalom (Ennahda) székházát is megrohamozták. A rendőrök könnygázt is bevetettek és több embert őrizetbe vettek. Nem sokkal később szemtanúk arról számoltak be, hogy éjszaka katonai járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig a katonák megakadályozták, hogy a parlament elnöke belépjen az épületbe. Rásid Gannúsi parlamenti elnök, az Ennahda vezetője azzal vádolta meg Szaídot, hogy puccsot hajt végre a forradalom és az alkotmány ellen.

– Álláspontunk szerint intézményeink továbbra is állnak, és az Ennahda támogatói, valamint a tunéziai nép meg fogja védeni a forradalmat

– hangoztatta Gannúsi. A mérsékelt iszlamista politikus hétfő hajnalban felszólította az embereket, hogy vonuljanak az utcára, mint 2011. január 14-én, amikor az arab tavasz kezdetét vette, amely Tunéziában elsöpörte az ottani autoriter rezsimet.

Tüntetők csapnak össze a rendőrökkel Tuniszban 2021. július 25-én
Fotó:MTI/AP/Haszene Dridi

Az elnök az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be intézkedéseit. A 80. cikk azt mondja ki, hogy az ország biztonságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével, valamint értesítette az alkotmánybíróság elnökét. Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik, és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. Az országnak hét évvel az új alkotmány elfogadása után sincs alkotmánybírósága, mert nem sikerült megállapodni a bírák kinevezéséről.

2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint húsz éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás nem hozta el a jólétet, emiatt sokan továbbra is elégedetlenek.

Tunézia jelenleg is gazdasági válsággal küzd, és az afrikai országok közül itt a legsúlyosabb a járványhelyzet. Júliusban a járványügyi mutatók többnyire emelkedtek, és bár múlt héten menesztették az egészségügyi minisztert, ez sem csitította az emberek haragját. Az oltási kampányt márciusban indította el a kormány, ez idáig a mintegy tizenkétmilliós lakosság csupán tíz százaléka kapta meg mindkét adag koronavírus elleni oltást. A közösségi oldalakon számos olyan felvétel jelent meg, amelyeken a kórházi folyosókon fekvő, légzési nehézségekkel küzdő betegek láthatók. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a súlyos állapotú betegek számára fenntartott helyek már majdnem elfogytak. Korábban az egészségügyi minisztérium szóvivője úgy fogalmazott: „A hajó süllyed.”