Megdöbbentő összefüggésekre világít rá a Valeurs actuelles francia hetilap, július 29-i számukban ugyanis egy tényfeltáró cikkben arról írnak, hogy miként tette rá a kezét Soros György amerikai milliárdos spekuláns az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára.
Soros beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába és ő pénzeli az Európa Tanácsot is, most pedig kiderült, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát is befolyásolja, azt a nemzetközi szervezetet, amely globális szinten az emberi jogok lehető legmagasabb szintű védelmét hivatott biztosítani.
A Valeurs actuelles cikkében több fejezetben fejti ki részletesen, hogy Soros György miként jutott el odáig, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát is a teljes befolyása alá vonja.
Veszedelmes viszonyok
A cikk első fejezetében rávilágít a nemzetközi szervezetek és a civil szervezetek közti veszélyes kapcsolatokra, kiemelve, hogy az egész ügy a tavaly februárban megjelent cikkük után robbant ki, mivel az akkor leírtakat követően erős nemzetközi sajtóvisszhangot kapott a hetilap. Szinte az összes európai országban, de még Amerikában és Ázsiában is írtak a történtekről, de a legjelentősebb reakció Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől érkezett, aki sajtóközleményt adott ki Grégor Puppinck jelentésével kapcsolatban, kifejezve abbéli aggodalmát, hogy bizonyos nyugati nem kormányzati szervezetek befolyással bírnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) berkein belül.
Lavrov szerint ez közvetlenül befolyásolja a bíróság ítéleteinek pártatlanságát és tisztességét, továbbá felszólít a diszfunkció kivizsgálására, annak érdekében, hogy csökkentsék a bírósági folyamatba történő politikai beavatkozást.
A bíróság eleinte nem nyilatkozott a vizsgálat következtetéseivel kapcsolatban, ám nem is tagadta azokat.
Ezt követően májusban az EJEB leköszönő görög elnöke, Linos-Alexandre Sicilianos privát meghallgatáson vett részt az Európa Tanács miniszteri bizottsága előtt, melynek során Sicilianos az orosz és a török nagykövet kérdésére nem vitatta a Puppinck-jelentésben foglaltakat, de kifejtette, hogy szerinte a helyzet korántsem súlyos.
Néhány héttel a történtek után a bíróság egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta a miniszteri bizottság azon kérését, amely magyarázatot kért az eset tisztázására annak érdekében, hogy válaszolni tudjon az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjai által küldött több írásbeli kérdésre. Ez a hallgatás egy kormányközi testület kérésével olyan komoly precedensértékű eset, ami azt bizonyítja, hogy az EJEB nem szándékozik megóvni tagjait a Nyílt Társadalom Alapítványok befolyásától. Az Open Society Foundations azonban az ősszel visszavágott, mégpedig az általa igencsak bőkezűen támogatott brit Open Democracy nevű szervezet Tracking the Backlash nevű hálózatán keresztül.