Újra Genfben tárgyalnak a nagyhatalmak

A hadászati stratégiai stabilitásról és a nukleáris fegyverzet-ellenőrzésről is tárgyalásokat kezd ma az Egyesült Államok és Oroszország Genfben. A kétoldalú kapcsolatok romlása közepette a két ország az elmúlt években számos ilyen jellegű szerződést felmondott. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint hosszú tárgyalási folyamatok kezdődnek.

6573866 16.06.2021 Russian President Vladimir Putin and U.S. President Joe Biden shakes hands ahead of their meeting at the Villa La Grange in Geneva, Switzerland. Sergey Guneev / Sputnik (Photo by Sergey Guneev / Sputnik / Sputnik via AFP) Fotó: SERGEY GUNEEV

„Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei” – szögezte le júniusi, genfi találkozóján Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök. A két vezető egyetértett abban is, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak átfogó kétoldalú párbeszédet kell indítania a hadászati stratégiai stabilitásról. Ennek az első lépcsőfoka ma Genfben lesz, ahol orosz–amerikai tárgyalások kezdődnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

A két ország legutóbb, a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítékaként, pár hónappal ezelőtt meghosszabbította a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött új Start-szerződést. A dokumentum még 2011-ben életbe lépett: ez egy olyan fegyverzetkorlátozási rendszer része, amelynek célja a katonai versengés – azon belül is a fegyverkezési verseny – szabályozása. A két ország korábban is kötött hasonló egyezményeket: ilyen volt az INF-szerződés, amelyet még 1987-ben írtak alá és a célja a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolása volt. A szerződést 2019-ben felmondták. De ide sorolható az úgynevezett Nyitott égbolt egyezmény is. Ezt a fegyverzetkorlátozási megállapodást 1992-ben dolgozták ki, majd jóval később, 2002-ben lépett életbe: a dokumentum lehetővé tette a részt vevő 35 államnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Magyarországnak is –, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt. Tavaly viszont Washington arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta vagy meg is tiltotta a repüléseket.

Vlagyimir Putyin és Joe Biden júniusi találkozójukon Genfben. Fotó: Sergey Guneev/Sputnik/AFP

A mostani találkozó előtt kiderült az is, hogy Vlagyimir Putyin két továbbfejlesztett, „végítélet napja” repülőgép gyártását rendelte meg az orosz hadseregtől arra az esetre, ha egy esetleges atomháború következne be. A gépek parancsnoki és irányítási központként működnének egy pusztító atomkonfliktus esetén. A repülőgép célja, hogy támadás esetén biztonságba juttassa Oroszország felső vezetését és lehetővé tegye számukra a fegyveres erőkkel való kapcsolattartást.

Korábban írtunk arról, hogy gyors ütemben korszerűsíti nukleárisfegyver-arzenálját több atomnagyhatalom is. A stockholmi Békekutató Intézet elemzése szerint 2021 elején az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea összesen 13 080 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, ami 320-szal kevesebb, mint az előző évben. A felmérés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az adatok a leszerelt robbanófejekre vonatkoznak. Ezek nélkül a teljes globális arzenál 9380-ról 9620-ra nőtt 2020 és 2021 között. Kína például – a The Washington Post napilap értesülése szerint – több mint száz rakétakilövő állomást épít az ország nyugati, sivatagos területén, ami miatt Moszkva és Washington is aggódik.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: a mai, genfi találkozó egy fontos állomás, ugyanis korábban, a Trump-éra alatt elzárkóztak az ilyen jellegű tárgyalásoktól. A szakértő kiemelte, hogy az USA és Oroszország rendelkezik az atomfegyverek 90 százalékával, hozzátéve, hogy egy-két eszköz is veszélyes lehet, de a két országnak 14 -14,5 ezer atomeszköze van. Ezek idővel elöregednek és a megsemmisítésük rendkívül költséges. Arról is tárgyalnak majd, hogy ezekből ki mennyit szerel majd le. A szakértő hozzátette: ez hosszú tárgyalási folyamat lesz.

Sajtóhírek szerint a mostani tárgyalások amerikai küldöttségét Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes vezeti, aki még a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás kulcsfontosságú tárgyalója volt.