Washington és Brüsszel is aggódik a tunéziai események miatt

A parlament elnöksége gyűlöletes puccsnak minősítette Kaisz Szaíd államfő lépéseit.

Tunisz, 2021. július 26. Kaisz Szaíd tunéziai államfõ támogatói ünnepelnek Tuniszban 2021. július 26-án, miután az elnök felfüggesztette a parlament mûködését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfõt. A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfõ politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükrõl. MTI/AP/Hedi Azouz Fotó: Hedi Azouz

Telefonon beszélt hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel, akivel tudatta, hogy az Egyesült Államok a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását várja el. Blinken arra kérte a tunéziai elnököt, hogy tartsa fenn a párbeszédet minden politikai szereplővel és a tunéziai néppel. Az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Tunéziát mind a koronavírus-járvány elleni küzdelem, mind a gazdaság fejlesztése terén. Ez a két kérdés játszott kulcsszerepet abban, hogy vasárnap erőszakba torkolló tiltakozások voltak szerte az országban, ahol a kormány távozását és új választások kiírását követelték a tiltakozók. Szaíd vasárnap éjjel bejelentette, hogy leváltja a kormányfőt és felfüggeszti a parlament működését a „társadalmi béke helyreállítása, az állam és a társadalom megvédése érdekében”.

Kaisz Szaíd tunéziai államfő támogatói ünnepelnek Tuniszban július 26-án
Fotó: MTI/AP/Hedi Azouz

Kaisz Szaíd hétfőn további intézkedéseket jelentett be. Egyebek mellett hétfőtől augusztus 27-ig éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be, s közlekedési korlátozásokat is elrendelt a városok között a kijárási tilalmon kívüli napszakra. Megtiltották ezen felül, hogy háromnál többen gyülekezzenek a köztereken. A nap folyamán a tunéziai elnök több száz híve és ellenzője gyűlt össze a törvényhozás épületénél, ahol kövekkel, üvegekkel és tojásokkal dobálták egymást, és a rendőrség ezért fémkordonokat állított fel közéjük.

A parlament elnöksége hétfőn gyűlöletes puccsnak minősítette Szaíd kezdeményezését, s felszólította a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben esküjét, hogy megvédi az alkotmányt és megóvja az államot és az intézményeket. Szaíd az alkotmány nyolcvanadik cikkelyére hivatkozva vette át a végrehajtói hatalom gyakorlását. Ez rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé az elnök számára közvetlen veszély esetén, de csakis a kormányfővel és a parlament elnökével való egyeztetést követően. Rásid Gannúsi házelnök tagadta, hogy egyeztetett volna vele.

Tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban július 26-án
Fotó: MTI/AP/Hedi Azouz

Antony Blinken telefonhívása előtt az amerikai külügyminisztérium közleményben szólította fel a tunéziai vezetést, hogy ne rombolja le az ország fiatal demokratikus fejlődését. Különösen aggasztónak nevezték a média helyzetét, miután Tunisz indoklás és jogalap nélkül bezáratta a katari arab hírcsatorna, az al-Dzsazíra helyi irodáját. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn arra szólította fel a tunéziai politikai szereplőket, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, és kerüljék el az erőszakot. Az Arab Liga felszólította Tunéziát, hogy a lehető leghamarabb állítsa helyre a stabilitást és a nyugalmat az országban.

Több mint tíz éve, 2011 januárjában Tunéziában kezdődött az arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő rendszerek ellen. Tunéziában elmozdították az országot több mint húsz éven át vezető Zejn el-Abidin ben Alit, és elkezdték megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak elmondta: Tunézia sokáig a 2011-es felkeléssorozat egyetlen sikertörténetének tűnt, viszont az elkövetkező évek demokratikusan megválasztott kormányai egytől egyig összeroskadtak a gazdasági nehézségek alatt. Nem véletlen, hogy az ENSZ adatait alapul véve, a tavaly dél-európai országokba érkező migránsoknak már húsz százaléka volt tunéziai.