Már a következő lépéseinket tervezzük
– reagált szűkszavúan Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kedden arra, hogy Pekingben bejelentették: visszahívják vilniusi nagykövetüket, s arra szólítják fel Litvániát, hívja vissza saját pekingi nagykövetét is.
A két ország közötti viszály azután mérgesedett el, hogy a balti állam kormánya engedélyezte Tajvannak képviseleti iroda megnyitását Vilniusban. A Kína által saját területének tekintett, de gyakorlatilag független Tajvan a világ több mint hetven országában – így Magyarországon is – rendelkezik gazdasági és kulturális kirendeltséggel, amelyek de facto nagykövetségek, de Tajvan helyett a főváros, Tajpej nevét használják. (A tokiói olimpiai játékokon is Kínai Tajpej néven szerepeltek a sziget sportolói.) A Litvániába tervezett iroda lenne az első Európában, amelynek neve a sziget nevét viseli. Litvánia idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinákat adományozott a szigetországnak.
A világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat
– áll a pekingi külügyminisztérium Litvániát elítélő közleményében. Hangsúlyozták: Peking kétoldalú kapcsolatainak politikai alapja, hogy az adott ország elismerje az „egy Kína elvet”.
Megkaptuk az üzenetet, de a mi üzenetünk az, hogy Litvánia a saját politikáját folytatja ez ügyben
– hangoztatta Gabrielius Landsbergis. Az amerikai–kínai viszály kiéleződése óta számos – főleg az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatot ápoló – uniós tagállam került összetűzésbe Pekinggel, többek között azáltal, hogy korlátozzák kínai vállalatok részvételét az 5G telekommunikációs hálózatok kiépítésében. A vilniusi kormány az utóbbi években hangosan bírálta Kínát például a muszlim ujgur közösségével való bánásmódja és a hongkongi események miatt.
Tajvan mindössze tizenöt országgal tart fent hivatalos diplomáciai kapcsolatokat, többek között Nicaraguával, Paraguayjal, a Szentszékkel és olyan kis országokkal, mint Tuvalu, Nauru vagy a Marshall-szigetek. A sziget az elmúlt években több szövetségesét is elvesztette, akik úgy döntöttek: inkább Pekinggel tartanak fent hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Idén februárban például a dél-amerikai Guyana döntött úgy, hogy engedélyezi Tajvan számára képviseleti iroda megnyitását, de egy nappal később elállt az alkutól – írja a Reuters hírügynökség. Tajpejben úgy vélik, Peking nyomásgyakorlás áll a történtek mögött.
Borítókép: Kínai zászló lóg a vilniusi kínai nagykövetség épületén
Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina
