Aktív szereplői lennének a tálibok a nemzetközi politikának

A talibán célja, hogy legitim hatalomként ismerjék el őket és becsatlakozzanak a nemzetközi közösségbe.

Szinte megállíthatatlanul törnek előre a tálibok egész Afganisztánban, sorra foglalják el a tartományokat, beleértve az északi területeket is, amelyek 1996 és 2001 közötti uralmuk során gyakorlatilag meghódíthatatlannak bizonyultak. Országszerte ropognak a fegyverek, a tálibok örömkiáltásaitól hangos Afganisztán. Lapunk megkeresésére Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő elmondta: a fegyveresek elsősorban annak köszönhetik katonai sikereiket, hogy katonáik – különösen pénzügyileg – jobban ellátottak, mint az afgán kormányerők, valamint a tálibok gyakran ellenállás nélkül vonják uralmuk alá az afganisztáni területeket. A kutató emellett a tálibok magas társadalmi támogatottságára hívta fel a figyelmet.

– Nem akarnak páriaállamként létezni, csatlakozni akarnak a nemzetközi közösséghez, és hogy elismerjék őket legitim hatalomként, a külföldi kormányokkal – például Kínával, Oroszországgal és Iránnal – is tárgyalnak

– mondta a Magyar Nemzetnek a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint decemberre már a tálibok kezén lehet Afganisztán nagy része.

Szuhail Sahín, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Mohammad Naim, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezletre érkeznek 2021. július 9-én. Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

A kutató hozzátette: a fegyvereseknek ehhez szükséges társadalmi támogatottságuk is megvan, sőt többen is támogatják őket, mint az afgán kormányt, mivel Kabul nem volt képes sem szociális téren, sem politikai reformok terén olyan államot létrehozni, amely megfelel az afgánoknak. Tálas Péter szerint miután a tálib hatalomátvételre sor kerül, a nemzetközi közösségtől fog függeni Afganisztán sorsa. A szakértő úgy véli, az lenne a megfelelő, ha a külföldi segélyek és támogatások továbbra is feltételekhez lennének kötve.

– A problémák egy része továbbra is fennmarad, a gazdasági feltételek nem valószínű, hogy javulni fognak. A rendszer stabilitása és biztonsága a nemzetközi pénzügyi támogatástól fog függeni

– jelentette ki Tálas Péter.

A harcok elől menekül egy afgán család, miután a kormánykatonák visszafoglalták a táliboktól a nyugat-afganisztáni Herát tartomány azonos nevű székhelyének egyes részeit augusztus 8-án. Fotó: Hamed Szarfarazi

A hétvégén újabb fordulathoz értek az afganisztáni harcok, ugyanis egy mindkét fél számára stratégiailag fontos várost, Kunduzt is sikerült elfoglalniuk a táliboknak az ország északi felében – noha egyelőre még nem látni, meg tudják-e tartani a települést. Mujtaba Moradi, a civil társadalom és emberi jogi hálózat (CSHRN) kabuli kutatója a Magyar Nemzetnek elmondta, nem csak a több mint 370 ezer fős lakosú Kunduz, hanem az egész észak-afganisztáni térség kulcsfontosságú az afgánok és a tálibok számára is. A szakértő emlékeztetett, az 1996 és 2001 között – a talibán uralma alatt – létezett Északi Szövetség ellenőrizte az észak-afganisztáni tartományokat, amelyek sikeresen ellenálltak a tálibok hódításának. A térség védelmét azért tekintették prioritásnak, mert az afgánok szerint ezek az ország legbiztonságosabb területei, amelyeket ha a talibán katonái elfoglalnak, már nem tudnak hatékonyan fellépni a fegyveresek ellen.

Mujtaba Moradi lapunknak arról is beszélt, milyen a helyzet a fővárosban, Kabulban, ahol feltehetőleg a tálibok végeztek ki egy afgán rádióst. Az afgán kutató kihangsúlyozta, a tálibok nem törődnek a nemzetközi joggal, a nemzetközileg elfogadott értékekkel és az emberiséggel sem.

– A helyzet napról napra rosszabbodik, noha erre már korábban is volt példa, de nem ilyen mértékben

– nyilatkozta lapunknak Mujtaba Moradi hozzátéve, az emberek aggódnak, mi lesz az országgal a jövőben. „Minden nap látom ezeket az embereket, akik hosszú sorokban várakoznak az útleveleikre, azonban az emberek nagy részének nincs hova menniük” – tette hozzá a szakértő. A CSHRN munkatársa úgy véli, a talibán nem fogja átvenni a hatalmat egész Afganisztánban, azonban több tartomány a kezükön marad.

Afgán kormánykatonák járőröznek egy külvárosban augusztus 8-án. Fotó: Hamed Szarfarazi

Európa – és egyben Magyarország – szempontjából elsősorban egy újbóli migrációs hullám kirobbanása miatt lenne fontos Afganisztán stabilizálása. Tálas Péter elmondta, átmenetileg biztosan több afgán migránsra kell számítani a kontinensen, azonban nehéz megmondani, pontosan hányan lesznek. A szakértő hozzátette, a tolmácsokat és más, a külföldi csapatoknak dolgozott személyeket igyekeznek kimenekíteni, azonban egyelőre a kutatóknak arról sincsenek információik, hogy őket konkrét országok fogadják-e be vagy egy általuk kiválasztott muszlim országban helyezik el őket. Az ENSZ adatai szerint idén több mint 2,2 millió afgán menekült el a szomszédos Iránba, valamint Pakisztánba, és csupán 1210 személy tért vissza Afganisztánba. Az európai országok közül pedig Németországban él a legnagyobb afgán közösség, a szövetségi statisztikai hivatal tavaly 297 ezerre tette létszámukat.

Borítókép: Herát, 2021. augusztus 8. Afgán kormánykatonák járőröznek egy külvárosban, miután visszafoglalták a táliboktól a nyugat-afganisztáni Herát tartomány azonos nevű székhelyének egyes részeit 2021. augusztus 8-án. Fotó: MTI/AP/Hamed Szarfarazi.