Nem ez az első eset, hogy amerikai fegyverek jutnak az ellenség kezére, noha ilyen mértékben ez még nem fordult elő. Joe Biden amerikai elnök szerint azonban nem követtek el hibát és nem lehetett volna jobban levezényelni az afganisztáni kivonulást.
„Hátrahagyták a felszerelést és leléptek. Egyszerűen ez történt” – fogalmazott Joe Biden amerikai elnök még szerdán az ABC Newsnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy az afgán kormányerők milyen könnyen megadták magukat a táliboknak. A NATO-csapatkivonások következtében így a legmodernebb, több tízmilliárd dollár értékű – főként amerikai – katonai felszereléssel gazdagodtak az ország irányítását átvevő tálibok.
Az iszlamista harcosok így többek között lecserélhetik az orosz gyártmányú AK–47-eseiket modernebb, precízebb és nagyobb hatótávolságú amerikai M4 és M16-os gépfegyverekre. De a tálibok kezére jutott több száz golyóálló Humvee (HMMWV) és más katonai terepjáró is, amelyek darabja körülbelül háromezer dollárt ér.
Sajtóértesülések szerint a tálibok civil járműveket, helikoptereket, sisakokat, golyóálló mellényeket, éjjellátókat, kézigránátokat, rakétákat, sőt legalább egy A–29 Super Tucano bombázó kisrepülőgépet is megszereztek, amely képes alacsonyan és lassan repülni, így könnyen ki tudja iktatni a földi célpontokat, miközben nem igényel tapasztalt pilótát.
Az Egyesült Államok modern biometrikus eszközöket is hátrahagyott a közép-ázsiai országban, amelyek egy amerikai katona szerint „hajszálpontos beazonosításra képesek” így sokak aggodalmukat fejezték ki, hogy ezeket a nyugati-szövetségeseket segítő afgánok beazonosítására használhatják majd a tálibok.
Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi katonai fegyver semmisült meg és mennyi került a tálibok kezére, de úgy tűnik, hogy jelentős részüket megszerezték
– ismerte el Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója kedden a Fehér Házban. Sullivan hozzátette: „Asraf Gáni elnök kérte meg Joe Biden elnököt, hogy hagyjanak ott Black Hawk helikoptereket és egyéb eszközöket az afgán katonáknak. Így az elnöknek egy nehéz döntést kellett meghoznia:
vagy nem adja oda a fegyvereket az afgánoknak, hiszen lehet, hogy azok a tálibok kezére kerülnek, vagy odaadja, azzal a reménnyel, hogy azokat az országuk védelmében használják fel. Mindkét döntés kockázatos volt, de az elnök költség-haszon elemzést végzett az alapján, hogy mi az amerikaiak nemzetbiztonsági érdeke
– kelt Biden védelmére a nemzetbiztonsági tanácsadó. Biden elnök a szerdai ABC Newsnak adott interjújában maga is megvédte a döntését. Mint fogalmazott: „Nem, nem hiszem, hogy jobban lehetett volna kezelni a helyzetet.”
Az amerikai Kormányzati Elszámolási Hivatal (GAO) 2017-es jelentése szerint mindenesetre az Egyesült Államok 2003 és 2016 között 162 ezer kommunikációs eszközt, közel 76 ezer járművet, 600 ezer lőfegyvert, 30 ezer robbanószert, 16 ezer megfigyelő és felderítőberendezést, továbbá 208 légi járművet adott az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erőknek.
Ez azonban csak egy része az afgán erőknek küldött eszközállománynak, hiszen az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt években többek között hétezer lőfegyvert, közel ötezer Humvee-t és húszezer gránátot is küldött az ANDSF-nek.
Irakban is sok fegyver került rossz kezekbe
Nem ez az első eset egyébként, hogy amerikai fegyverek éppen azok kezébe kerülnek, akiknek a megfékezésére szánták őket. Egy 2016-os jelentés szerint az Egyesült Államok nyomon vesztett egy egymilliárd dolláros fegyverszállítmányt Irakban, amely akkor könnyen az Iszlám Állam kezébe is kerülhetett. Ugyanabban az évben a Pentagon egy ellenőrzése feltárta, hogy a rossz nyilvántartási előírások miatt az iraki és afgán biztonsági erőknek 2002 óta biztosított 1,5 millió lőfegyver közel fele eltűnt. A jelentés szerint az ANDSF-nek szánt fegyverek 43 százaléka minden bizonnyal a tálibok vagy az Iszlám Állam kezére kerülhetett.
Mindig is tartottunk attól, hogy a fegyvereink az ellenség kezébe kerülhetnek
– nyilatkozta még múlt pénteken – tehát a kabuli megszállás előtt – John Kirby, a Pentagon sajtótitkára.
Mexikó már perelte is az amerikai fegyvergyárakat
A bűnbandák nemcsak a Közel-Keleten harcolnak amerikai fegyverekkel: a mexikói kormány például már pert is indított az amerikai fegyvergyárakkal és eladókkal szemben. A vád szerint ugyanis a fegyveres bűntények 70-90 százalékát amerikai eredetű lőfegyverrel követték el Mexikóban. A Massachusetts szövetségi bíróságon benyújtott joganyagban Mexikó tízmilliárd dolláros kártérítést követel Amerika kilenc legnagyobb fegyvergyárától és egy viszonteladójától.
Borítókép: Tálib fegyveresek járőröznek Kabulban Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul
