Az amerikaiak elszámították magukat: alapos tervek nélkül vonultak be Afganisztánba, húsz évvel később pedig szintén kidolgozott tervek nélkül kezdték meg a kivonulást a nemzetközi erőkkel karöltve. Az elmúlt tíz évben Washington mindvégig arra törekedett, hogy lezárja az értelmetlen harcokat, ám abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, a tálibok elfoglalták Afganisztánt, az ország összeomlott – állapították meg a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szerdai kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Ez nem Biden, és nem is Trump politikája. Adminisztrációkon keresztül húzódó politikai elemről van szó
– vélekedett Baranyi Tamás, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese, hozzátéve, az afganisztáni katasztrófa egy két évtizeden át húzódó folyamat, amely a félreismerésből táplálkozik.
Novák-Varró Virág, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársa és Wagner Péter, a KKI vezető kutatója egyetértettek abban, hogy a félreismerés kulcsfogalom az afganisztáni kérdésben. Kiemelték, az amerikai csapatok mindvégig bíztak abban, hogy a kellőképpen felszerelt afgán haderő fel fogja venni a harcot a tálibokkal, azonban nem ez történt. Wagner Péter hangsúlyozta, a külföldi csapatok esetében fontos szerepet játszott a „hazugságlánc”: mire az alulról érkező, hibákra és rossz döntésekre rávilágító jelentések eljutottak a magasabb beosztásúakhoz, addigra a helyzet már szinte rózsássá vált. Az NKE munkatársa hozzátette, szükség lett volna a helyi hagyományos értékrend megismerésére is.
A kutatók véleménye azonban megoszlik abban a kérdésben, hogy a tálibok részéről milyen kormányzás várható, azaz visszatérnek-e a korábbi, kilencvenes években gyakorolt brutalitáshoz, vagy sem. Baranyi Tamás elmondta, nem tud bizalmat szavazni a napokban látható mosolyoffenzívának, mondván, a tálibok néhány hete még politikusokat öltek meg és újságírók tűntek el. A szakértő szerint biztosan vissza fognak térni a tálibok a keményebb vezetéshez, tekintve, hogy identitásuk nem változott jelentős mértékben a húsz év alatt. Wagner Péter azonban úgy véli, változtak a fegyveresek, már egy új generációról beszélhetünk, azonban nem kívánt állást foglalni abban, hogy a tálibok valóban megváltoztak-e vagy csak színlelnek, ezzel alkalmazkodva a politikához. Novák-Varró Virág pedig arról beszélt, hogy bizonyos tekintetben változtak a tálibok – például meglehetősen aktívak a közösségi oldalakon – és egyelőre úgy tűnik, nem céljuk, hogy a lakosság mindennapi életét a kilencvenes években tapasztalt brutalitás határozza meg.
Borítókép: Amerikai Chinook helikopter az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége fölött 2021. augusztus 15-én. MTI/AP/Rahmat Gul
