2023 októbere helyett már most szeptember 20-án választásokat tartanak Kanadában. Sajtóinformációk szerint a hírt tegnap bejelentő Justin Trudeau célja ezzel az, hogy a sikeresnek tartott járványkezelést kihasználva visszanyerje pártja többségét a kanadai törvényhozásban. 2019-ben ugyanis a kanadai miniszterelnök vezette Liberális Párt elveszítette a korábbi többségét, miután a választásokon csak 157 mandátumot kaptak a 338-ból. A többség megszerzéséhez minimálisan 170 mandátumot kell megszerezni a kanadai parlamentben. Érdekesség, hogy a választások megindításához a kanadai miniszterelnöknek a parlament feloszlatására irányuló kérelmet kell benyújtania a főkormányzóhoz, aki az észak-amerikai ország államfőjét, II. Erzsébet brit királynőt képviseli az országban. Mary Simon főkormányzó jóváhagyta a kérést, miután találkozott a miniszterelnökkel.
Politikai elemzők egyébként eleve nem jósoltak hosszú jövőt Trudeau második kormányának, Ottawában ugyanis a kisebbségi kormányok átlagosan másfél-két évig működnek, az idő múlásával ráadásul a liberálisok poszterfiújának számító 49 éves politikus sem olyan népszerű már, mint korábban volt.
Az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy kabinetje járványkezelését széles körben sikerként értékelték, amihez az is nagyban hozzájárul, hogy a kanadaiak több mint 71 százaléka megkapta már a koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltását, emellett pedig a kormány a gazdasági szereplők támogatására is dollármilliókat fordított.
Az előrehozott választások bejelentése egyébként nem érte hidegzuhanyként a jobboldalt, sőt. A National Post konzervatív kanadai portál szerzője néhány nappal korábban úgy fogalmazott:
Trudeau a koronavírusválsággal igyekszik racionalizálni egy előrehozott választás kiírását, amelynek valójában semmi más célja nincs, kivéve, hogy megszabadítsa őt a „parlament bilincsétől”.
A miniszterelnök ugyanis nehezen érvelhetne azzal, hogy az ellenzéki pártok blokkolják a helyreállítási menetrendet, mivel a parlament elfogadta a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely 143 milliárd kanadai dollárt különít el a járványhelyzet károsultjainak megsegítésére. Konzervatív vélemények szerint ezért inkább az áll a háttérben, hogy Trudeau ki akarja használni a nyári hónap utolsó heteit, amikor az emberek a nyaralással vannak elfoglalva a politika helyett, hogy ezzel is nehezítse az országosan egyelőre kevésbé népszerű, az ellenzéki Konzervatív Pártot tavaly óta vezető Erin O'Toole esélyeit.
A 48 éves O'Toole azonban ezzel esélyt kapott arra, hogy vonzó vezetőként lépjen fel a bizonytalan vagy a Trudeau-kormánytól megfáradt szavazók előtt, a választásokig ráadásul egy ideiglenes kormány fogja irányítani az országot, ami aligha fog jelentős döntéseket hozni a válságkezelésről, ez pedig akár kedvezhet is az elmúlt hónapokban gyengélkedő konzervatívoknak. Erin O’Toole mindenesetre a választások kiírásával kapcsolatban úgy reagált: Trudeau politikai nyerészkedésért kockáztatja a kanadaiaknak a válság alatt végzett kemény munkáját.
Borítókép: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Ottaeában. MTI/AP/The Canadian Press/Justin Tang
