Eddig a tálibok jobbára ópium- és heroinkereskedelemből éltek, ám most, hogy már – másodjára is – egész Afganisztán az övék lett, rá kell ébredniük, hogy a nyugat jelentős pénzügyi és geopolitikai előnyhöz juttatta őket, ugyanis hatalmas ásványvagyonon ülnek, amire a szomszédok máris fenik a fogukat.
2010-ben amerikai katonai és geológiai szakértők arra a konklúzióra jutottak, hogy a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán ezermilliárd dollár értékű, rézből, vasból, lítiumból, kobaltból és ritka földfémekből álló ásványkészlet felett rendelkezik.
A rá következő évtizedben ez a készlet jórészt kiaknázatlan maradt az országban uralkodó kaotikus állapotok miatt. Közben azonban a szóban forgó ásványok értéke az egekbe szökött a zöldenergia utáni hajsza jegyében, úgyhogy az afgán kormány 2017-es jelentése már háromezer milliárd dollárra becsülte az ország ásványkincsének értékét, beleértve a fosszilis energiahordozókat is. Az elektromos autók, laptopok és mobiltelefonok akkumulátorainak alapanyagául szolgáló lítium iránt évi húsz százalékkal nő a kereslet – évekkel korábban ez a növekmény még csak 5-6 százalék volt.
A Pentagon becslése szerint Afganisztán lítiumkészlete felérhet a világ élvonalába sorolt Bolíviáéval is.
A rézből is alaposan lehet profitálni, pláne a Covid-járvány utáni gazdasági fellendülésben: a fém iránti kereslet 43 százalékkal nőtt tavaly óta. Afganisztán ásványvagyonának negyedét pedig a réz adja – írja a Deutsche Welle német hírportál.
Miközben a nyugat teli szájjal óvja a világot az ismételten hatalomra kerülő tálibokkal való üzleteléstől, Kínának, Oroszországnak és Pakisztánnak nem derogál a gazdasági együttműködés, különösen ha ezzel tovább alázhatják az Egyesült Államokat és az Európai Uniót az Afganisztán feletti bénázás miatt. Különösen a fél világot ipari termékekkel ellátó Kína feni a fogát, mivel már most is a háború tépte ország legnagyobb külföldi befektetőjének számít, s meg is van minden esélye arra, hogy az első helyen álljon a leendő Afganisztáni Iszlám Emirátus újjáépítéséért folytatott versenyben, nem utolsósorban az ásványvagyon kiaknázásában.
A jövő útját kezdte kikövezni a múlt hónapban létrejött találkozó is Vang Ji (Wang Yi) kínai külügyminiszter és a napokban Kabulban hosszú évek után ismét feltűnő Abdul Ghani Baradar, a tálibok vezetőhelyettese között.
Az utóbbi reményét fejezte ki, hogy Kína nagyobb szerepet fog játszani Afganisztán újjáépítésében.
Borítókép: Tálib harcosok az afganisztáni fővárostól, Kabultól délre fekvő Kandahrban 2021. augusztus 15-én. Fotó: MTI/EPA/STRINGER
