Következett a Krími Platform, aminek deklarált célja diplomáciai módszerekkel visszaszerezni a 2014 tavaszán önkényesen elcsatolt félszigetet. A Kreml élesen tiltakozott is a tanácskozás ellen. A fórumon Zelenszkij őszintén elismerte, országa önerőből képtelen lesz visszacsatolni a Krímet és a megszállt kelet-ukrajnai területeket. Ezen a rendezvényen Áder János magyar köztársasági elnök is ott volt, s egyes ukrán elemzők támadásainak a kereszttüzébe került, amiért volt mersze számonkérni az ukrán vezetésen az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a magyarság elleni jogszűkítő magatartást. Dmitro Tuzsanszkij kárpátaljai elemző, az ukrán–magyar kapcsolatok „önjelölt” szakértője kisebb megrökönyödéssel fogadta, hogy a vendégségbe hívott Áder János más célokra használta a Krími Platformot. A magyar–ukrán diplomáciai szembenállásban rendre a magyar fél kompromisszumkészségét hiányoló, Soros-háttérfinanszírozású médiumoknak dolgozó újságíró írásaiban rendre elfeledkezik arról a nem elhanyagolható „apróságról”, hogy
Magyarországgal ellentétben Ukrajna volt az, aki 2017 szeptemberében az új oktatási törvénnyel gyakorlatilag felrúgta az addig kiváló kétoldalú viszonyt, amit azóta csak folyamatosan tetéz, hol a nyelvhasználati jogszabállyal, hol más intézkedésekkel.
A román politikum pedig azért orrolt meg Áder Jánosra, mert párhuzamot vont a Krím annektálása és a magyar nemzetet szétszaggató Trianoni trauma között…
És hogy teljes legyen a sor, ejtsünk pár szót Ukrajna 1991-es függetlenné válásának grandiózus megünnepléséről is. Az előzetes várakozásokkal ellentétben végül csupán Lengyelország, a három balti állam és Észak-Macedónia képviseltette magát a legmagasabb szinten, ami szintén bizonyos következtetésekre sarkall. Sokan voltak kíváncsiak Volodimir Zelenszkij beszédére is. Miután az elnök sem gazdasági, sem belpolitikai, sem pedig külpolitikai vonatkozásban nem tudott érdemi eredményekről beszámolni,
jobb híján a hazafias retorikához nyúlt és ünnepi beszéde közben írta alá azt a rendeletet, melynek értelmében ezentúl minden év július 28-án méltatják az ukrán államiság napját, aminek mint fogalmazott, ezeréves múltja van.
Az ukrán államfő az augusztus 24-i kijevi katonai parádét megelőző hagyományos ünnepi beszéde során úgy fogalmazott, hogy „örökösei vagyunk annak az államiságnak, ami ezer éve létezett itt”. Zelenszkij Kijev alapítását nevezte meg az ukrán államiság kezdetének, szavai szerint a Kijevi Rusz székvárosában kezdődött a pravoszláv vallás, az ószláv nyelvet pedig a mai ukrán nyelv elődjének tekinti, ezért az egész ukrán államiság kezdetét ezerévesnek vallja.
A bejelentésre – miszerint egyetlen pillanat alatt ezeréves államiságot teremtett az elnök –, jegyzett nemzetközi történészek is felkapták a fejüket. Még elődje, a nemzeti-radikálisok szimpátiáját kereső Petro Porosenko sem folyamodott hasonlóhoz, akit amúgy a függetlenségnapi ünnepségen tinktúrával locsoltak le…
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!