Lapozó: Egy volt guantánamói foglyot választott védelmi miniszternek Afganisztán talibán vezetése

Nagy-Britanniában az élelmiszerhiány elérte a gyorséttermeket is • A polgármester tiltakozása ellenére szállítják egy francia kistelepülés luxusszállodájába az afgán menekülteket • Sztálin-plakátot függesztettek ki a valenciai városháza erkélyére • Egy volt guantánamói foglyot választott védelmi miniszternek Afganisztán talibán vezetése.

Magyar Nemzet
Forrás: Mediaworks2021. 08. 25. 12:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britanniában a gyorséttermeket is elérte az élelmiszerhiány 

Az amerikai tulajdonú gyorsétteremlánc, a McDonald’s nagy-britanniai vezetése bejelentette, hogy az egyre súlyosbodó disztribúciós problémák miatt Angliában, Skóciában és Walesben kénytelen levenni kínálatáról a tejalapú shake-eket és a palackozott üdítők egy részét. A népszerű termékek megvonása átmeneti lesz, de a vállalat egyelőre csak a sötétben tapogatózik, hogy disztribúciós csatornák mikor tudnak ismét a brexit és a koronavírus-járvány előtti időszakban megszokott módon és színvonalon működni.

A McDonald’s az utolsó gyorsétteremlánc a szigetországban, amely ellátási problémákat jelentett. A Nagy-Britanniában népszerű Nando és a Kentucky Fried Chicken (KFC) már korábban jelezte fogyasztóinak, hogy az országban akadozik a csirkehúsellátás, amely a KFC menüjének alapos megnyirbálásához és a Nando ötven éttermének a bezárásához vezetett.

Forrás: sputniknews.com

A polgármester tiltakozása ellenére szállítják egy francia kistelepülés luxusszállodájába az afgán menekülteket

A francia kormány kedden este Charent-Le-Pont-ba, a Párizs délkeleti szomszédságában található kistelepülés luxusszállodájába szállított 150 afgán menekültet. A többnyire családokból álló csoportot a helyi Novotel Hotelben szállásolják el, sajtóértesülések szerint egyelőre csak a kötelező járványügyi karantén idejére.

Charent-Le-Pont jobboldali polgármestere, Hervé Gicquel azonnal nemtetszését fejezte ki a váratlan és hívatlan vendégek miatt. Gicquel kijelentette, hogy a település nincs felkészülve arra, hogy afgán menekülteknek adjon hosszú távon szállást, új otthont, szociális és orvosi ellátást. A polgármesternek nincs információja arról, hogy a hatósági karantén után mi lesz az afgán menekültek sorsa, hogy ki fogja az afgán embereket ellátni, iskoláztatni, a társadalomba integrálni. A szálloda vezetése nem akart nyilatkozni.

Források: leparisien.fr, accor.com

Sztálin-plakátot függesztettek ki a valenciai városháza erkélyére

Az önkormányzat szerint néhány civil juthatott fel valahogy az épület homlokzati részén álló erkélyhez és ők tehették ki a szovjet diktátor képét és a „Sztálin védelmében” feliratú transzparenst. Azért gondolják ezt, mert aznap fogadóóra volt a városházán, és rengetegen jártak az épületben és környékén. A valenciai rendőrség már megkezdte a nyomozást az ügyben, mert egyelőre nem tudni, hogyan tudták az ellenőrző rendszeren átcsempészni az óriásplakátot. A bűncselekmény augusztus 23-án, épp a sztálinizmus és nácizmus áldozatainak európai emléknapján történt. A valenciai jobboldal képviselői szerint a történtek a valenciai polgármester, Joan Ribó szélsőbaloldali ideológiai nézeteivel állnak összefüggésben; nem kizárt, hogy neki is köze van a plakát kihelyezéséhez. Azt mondják: néhány évvel ezelőtt hasonló eset történt Valencia egy másik városrészében, ahol szintén kitűztek egy Sztálin-plakátot a városházára, de a tetteseket sosem vonták felelősségre.

Forrás: elmundo.es

Egy volt guantánamói foglyot választott védelmi miniszternek Afganisztán talibán vezetése

A tálibok Abdul Qayyum Zakirt, az amerikai katonaság által a 2000-es évek elején letartóztatott és a guantánamói fogolytáborba zárt tálib harcosát választották Afganisztán új védelmi miniszterének, jelentette be kedden az Al Jazeera hírtelevízió.

Az új tálib védelmi miniszter korábban d’Abdullah Ghulam Rasoul néven volt ismert, ezen a néven raboskodott az USA guantánamói táborában egészen 2007-ig. Az amerikai kormány Zakirt 2007-ben ugyanis visszaszállította egy afganisztáni börtönbe, ahonnan –  a Times akkori híradása szerint – az akkori afgán kormány engedte szabadon. Zakir ekkor állt a talibán felszabadítási mozgalom élére. A Wall Street Journal beszámolója szerint Zakir a katonai vezetői pozíciójáról 2014-ben mondott le a tálib erők belső viszályai miatt, és egészen a mostani kinevezéséig visszavonultan élt.

Forrás: valeursactuelles.com, The Times, WSJ

Borítókép: Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. MTI/AP/Rahmat Gul

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.