Illegálisan érkezett Franciaországba 2012-ben, majd 2016-ban személyesen is találkozott Ferenc pápával. A közelmúltban azonban arról vált ismertté Franciaország-szerte, hogy a hatóságok a nantes-i katedrális tavaly júniusi felgyújtásával gyanúsították meg. A ruandai származású Emmanuel Abayisenga a pszichiátriát is megjárta az elmúlt hónapokban, ahol bár „nyugodt és udvarias”, de „instabil” személyként jellemezték, mégis szabadon távozhatott.
Alig több mint egy héttel később, hétfőn már annak kapcsán volt tele a neve a francia sajtóval, hogy megölte a neki menedéket és otthont nyújtó Olivier Maire atyát.
A bűncselekmény elkövetési módját egyébként egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, de egy rendőrségi forrás az orosz RT hírügynökségnek azt mondta, hogy a késes támadást kizárták, a hatóságok továbbra is vizsgálják az elkövető indítékát.
A Le Figaro című napilap szerkesztőségi vezércikkében úgy fogalmazott: eljött az imádság ideje a katolikusok számára, akiket az iszlám terrorizmus erősen sújtott az elmúlt években. A konzervatív lap emlékeztetett: 2016-ban két, az Iszlám Államra felesküdött iszlamista szélsőséges szentmise bemutatása közben gyilkolt meg egy katolikus papot, a 85 éves Jacques Hamelt az észak-franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray-ben, tavaly pedig két hívővel és a bazilika sekrestyésével végzett egy iszlamista késes támadó a nizzai Notre-Dame-templomnál. Az áldozatok egyikét – Samuel Patyhoz, a Párizs elővárosában kivégzett történelemtanárhoz hasonlóan – lefejezték. A Le Figaro ugyanakkor arra is rámutat, hogy Olivier Maire atya tragédiáját ezúttal nem az iszlám okozta, „hóhérja”, Emmanuel Abayisenga ugyanis hívő katolikus volt.
– Az indítékokon túl azonban a tragédia jogosan vált ki felháborodást az emberekből, ennek ugyanis sosem lett volna szabad megtörténnie. A történtek azonban mégis karikatúraként szemléltetik Franciaország csődjét a bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelemben
– írta a konzervatív lap.
Sajtóhírek szerint egyébként a negyvenéves ruandai férfi ellen már háromszor is közigazgatási eljárás indult 2012-es érkezése óta, amiért illegálisan tartózkodott az országban; először 2016. december 1-jén, tehát kevesebb mint egy hónappal azután, hogy a katolikus egyházfővel személyesen is találkozott a Vatikánban. Az ügyét azonban a nantes-i közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte, a harmadik felszólítás kapcsán pedig még jelenleg is tart a fellebbezési eljárás. Kitoloncolását az is nehezítette, hogy igazságügyi megfigyelés alatt áll a nantes-i katedrális tavaly júliusi felgyújtásának gyanúja miatt, a 2022-re tervezett tárgyalásának lezárulásáig pedig egyébként sem hagyhatná el az országot.
Sajtóinformációk szerint egyébként a férfi a katedrális felgyújtását azzal indokolta a kihallgatásán, hogy dühös volt, amiért a helyi hatóságok nem adtak számára letelepedési engedélyt.
A montfortiánus misszionáriusok ezután fogadták magukhoz a ruandai férfit. Yannick Le Goater, La Roche-sur-Yon helyettes ügyésze közölte, nincs terrorizmusra utaló jel.
Elemzők szerint azonban a minapi gyilkosság ismét az illegális bevándorlásra terelheti a figyelmet a jövőre esedékes elnökválasztás előtt. Emmanuel Macron francia elnök csupán egy Twitter-bejegyzésben tisztelgett a meggyilkolt pap előtt, noha belügyminisztere, Gérald Darmanin még aznap a helyszínre sietett.
Éric Ciotti, a jobbközép Republikánusok politikusa szerint ugyanakkor a mostani vezetés, illetve az előző, Francois Hollande vezette szocialista kormány politikája felelős a történtekért. A konzervatív politikus a Twitteren azt írta:
nagyon fontos kapcsolat van a bevándorlás és a bűnözés között. Mint arra felhívta a figyelmet, ezt bizonyítja az is, hogy a börtönökben is kétszer annyi bevándorló-hátterű fogvatartott van, mint francia.
Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés vezetője a Twitteren rámutatott: Franciaországban megtörténhet, hogy valaki illegálisan érkezik az országba, felgyújtja a nantes-i katedrálist, nem utasítják ki, majd meggyilkol egy papot.
Borítókép: A ruandai férfi 2016-ban személyesen is találkozott Ferenc pápával a Vatikánban Forrás: Vatican Media
