Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt
– közölte szombaton a Hama Press afgán hírügynökség.
A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább a pénzük egy részét adják oda nekik. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg meg nem nyílik a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan – féltve a biztonságukat – nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltókkal, de még a valutaüzérekkel is.
Az afganisztáni bankok a tálibok hatalomátvétele óta napokig zárva voltak, emberek milliói nem fértek hozzá a pénzükhöz, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között szép számban voltak közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést.
A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez csak részben történt meg, senki se tud készpénzt felvenni.
A pénzkiadó automaták működnek ugyan, de a pénzfelvételt napi kétszáz dollárban korlátozták, ezért végeláthatatlan sorok kígyóznak előttük.
A tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket befagyasztotta az Egyesült Államok. Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrizniük kell a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete – súlyosbodhat a szárazság és több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.
Hírügynökségek megjegyzik, hogy a gazdasági válság miatt a nyugati országok várhatóan hatékonyabban tudják rávenni Afganisztán új urait, hogy széles társadalmi alapokon nyugvó kormányt alakítsanak, és hagyják békében élni az embereket, miután az Egyesült Államok három napon belül kivonja a katonáit az országból.
Az AP helyszíni beszámolója szerint a tálibok szombaton erősítést küldtek a kabuli repülőtér környékére, ahol a két nappal ezelőtti véres terrortámadás után is folytatódik az emberek kimenekítése az országból. A tálibok megpróbálják megakadályozni a nagyobb tömegek összeverődését a légikikötőnél, és jelen pillanatban nincs senki azokon a helyszíneken, ahol az elmúlt két hétben nagy tömegek vártak arra, hogy bejussanak a reptér területére. A tálibok új ellenőrző pontokat létesítettek az oda vezető utakon. Egyesek közülük az afgán hadseregtől zsákmányolt Hummer terepjárókkal állnak őrt és éjjellátó készülékekkel vannak felszerelve.
A brit védelmi minisztérium közben közölte szombaton, hogy tisztán civileket kimenekítő brit repülőgépek többé nem szállnak fel a kabuli repülőtérről, de a brit katonák és kisszámú afgán csoportok elszállítása folytatódik. A Sky News hírtelevízió közölte, hogy az utolsó, kizárólag civileket szállító gép szombatra virradóra indult útnak. A római Leonardo da Vinci repülőtéren szombat reggel landolt az utolsó menekültjárat, 58 afgán polgár érkezett az olasz légierő gépével. A fedélzetén volt Olaszország római konzulja és egy NATO-diplomata is, aki koordinálta az evakuációt a kabuli reptéren.
Csütörtökön több tucat ember, köztük 13 amerikai katona vesztette életét egy öngyilkos robbantásos merényletben, amelynek elkövetését az Iszlám Állam helyi ága vállalta magára. Hírügynökségek ellentmondó adatokat közölnek a halálos áldozatok számáról. Míg például az AP amerikai hírügynökség szerint legalább 169 afgán – köztük tálibok – és 13 katona vesztette életét a merényletben, addig a Reuters hírügynökség szerint ez a szám az amerikai halálos áldozatokkal együtt 92.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal és tiszteletben tartják a nők jogait.
A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
Borítókép: Afgán zászló leng a kabuli elnöki palota előtt 2021. augusztus 17-n.
Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul
