NÉMETORSZÁG
Angela Merkel német kancellár a csúcson hagyja abba, legalábbis ami a nemzetközi megítélését illeti. Az amerikai Pew Research Center 17 fejlett országban végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 77 százalékának jó véleménye van arról, ahogy a leköszönő politikus a világ ügyeit intézi. Különösen pozitív róla a kép Svédországban és Hollandiában, ahol kilencvenszázalékos a támogatottsága. Egyedül Görögország lóg ki a sorból: a gazdasági, majd a migrációs válságtól szenvedő görögök alig harminc százaléka néz jó szemmel a német kancellárra. Magyarország ebben a felmérésben nem szerepelt, de két évvel ezelőtt a magyarok alig több mint negyede bízott Angela Merkel politikájában. Hasonlóan rossz eredményre jutottak a visegrádi négyek többi országában (Csehország, Szlovákia, Lengyelország), amik ezúttal ugyancsak kimaradtak a vizsgálatból.
A statisztikák hosszabb távú böngészéséből az is kiderül, hogy a német kancellár népszerűségét a gazdasági és a migrációs válság megtépázta, de le nem rombolta, és az évek során a legtöbb államban sikerült újraépítenie a bizalmat. Jó példa erre Olaszország és Spanyolország, ahol az elmúlt öt-hat évben feledtetni tudta hibáit és megduplázta támogatottságát. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban is a világ legnépszerűbb vezetői közé tartozik, Emmanuel Macron francia államfő, Boris Jonhson brit kormányfő sem vetekszik vele. Egyelőre egyedül Joe Biden előzi meg, de az amerikai elnök megválasztását kíséri egyfajta csodavárás, amit máris megtörhetett az afganisztáni kivonulás kudarca.
A Pew közvélemény-kutatásának egy másik érdekes eredménye, hogy az uniós tagállamok hogyan tekintenek a motorállamként számon tartott Németország és a blokkot megkerülhetetlenül irányító – nem véletlenül látnák szívesen sokan valamilyen uniós csúcspozícióban – Angela Merkel szerepére. A kutatás szerint ebben a tekintetben az EU kettészakadt: miközben a déli államok – Görögország, Olaszország, Spanyolország – szerint a németeknek túl nagy befolyása van az uniós döntéshozatalra, addig az északiaknak nincs gondja a berlini akarattal. Sőt éppen a németek azok, akik közül a legtöbben gondolják úgy, hogy még nagyobb szerephez kellene jutniuk.
Borítókép: MTI/AP/Markus Schreiber
