Felszólalnának a tálibok
Az Afganisztánban hatalmat megragadó radikális iszlamista tálibok is fel akarnak szólalni az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csúcsszintű általános vitáján – közölte a világszervezet kedden Amír Hán Muttakinak, az afganisztáni tálibok ügyvivő kormánya külügyminiszterének üzenetére hivatkozva. Muttaki a levélben az Afganisztáni Iszlám Emirátus külügyminisztériumának nevében kért lehetőséget az általános vitán történő részvételre. A tálibok a többi között azzal érveltek, hogy Asraf Gáni afgán elnököt megbuktatták, külföldre menekült, s ezért személyét más országok nem ismerik el államfőként. A radikálisok egyben megkérdőjelezték Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását is. A világszervezet titkársága továbbította a levelet az illetékes bizottságnak további ellenőrzésre. Egyelőre nem világos, hogy ki fog felszólalni Afganisztán nevében a hétfőig tartó általános vitán.
Szöul tárgyalna Phanjannal
Mun Dzse In dél-koreai államfő kedden az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján az Észak-Koreával folytatott nukleáris leszerelési tárgyalások mielőbbi újrafelvételét sürgette. Mun szerint a lehető leghamarabb újra kell indítani a párbeszédet Szöul és Phenjan, illetve Washington és Phenjan között.
Kijelentette, hogy amennyiben a két Korea és a környező országok is együtt tudnának dolgozni, úgy tartós békét sikerülhetne teremteni a régióban. Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között.
Irán szerint véget ért az USA hegemóniája
Irán azt akarja, hogy a nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalások az amerikai szankciók feloldásához vezessenek – jelentette ki kedden Ebráhim Raiszi iráni elnök videoüzenetében az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján. Az iráni elnök bírálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok továbbra is a „maximális nyomásgyakorlás” stratégiáját alkalmazza ahelyett, hogy feloldaná a szankciókat. – Az Egyesült Államok tévedhetetlenül hitte, hogy kétségbe ejt és tönkretesz minket – mondta. Az osztrák fővárosban április elején kezdődtek tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ben kötött hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében. Az atomalkut 2018-ban Trump egyoldalúan felmondta. Raiszi úgy vélekedett: az afganisztáni csapatkivonás alakulása vagy az amerikai törvényhozás (Capitolium) elleni januári támadás azt mutatja, hogy megdőlt az Egyesült Államok globális hegemóniája. – Az Egyesült Államok hegemón rendszerének nincs hitelessége, sem az országon belül, sem azon kívül – mondta.
Ankara is ratifikálja a párizsi megállapodást
Törökország is ratifikálni fogja a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból. Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedden, az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján felszólalva közölte, hogy a klímavédelmi megállapodást októberben terjesztik be a török törvényhozás elé jóváhagyásra.
A párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás értelmében a nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.
Borítókép: António Guterres, az ENSZ főtitkára felszólal az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán, a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én.
Fotó: MTI/AP/Reuters/Eduardo Munoz
