Ismét fellángolt a vita a horogkeresztről Finnországban, miután némi meglepetésre a helsinki bíróság felmentett öt férfit, akik egy 2018-as, függetlenség napján rendezett neonáci demonstráción horogkeresztes zászlóval vonultak. Döntésében a bíróság azt elismerte, hogy a jelképek összefüggésbe hozhatók a náci ideológiával, amely többek között a zsidók üldözését és tömeges kiirtását is magában foglalta.
Viszont úgy látták, hogy a zászlók megjelenítése önmagában nem meríti ki az etnikai vagy vallási csoport elleni gyűlölet-bűncselekmény fogalmát.
Finnországban a horogkereszt megjelenítését jelenleg nem tiltja törvény. Könnyen lehet azonban, hogy ez a közeljövőben változni fog, a fenti ügy hatására ugyanis a kérdés ismét napirendre került, és a finn közszolgálati média körkérdéséből úgy tűnik, hogy a pártok többsége betiltaná vagy legalábbis szigorítaná a jelkép használatát. A politikai palettán lényegében csak a jobboldali Finnek Pártja foglalt állást egyértelműen a változás ellen. – Véleményem szerint ez nem egy olyan lényeges társadalmi kérdés, amely az állam leghatározottabb beavatkozását igényli – magyarázta a párt frakcióvezetője, indoklása szerint ugyanis a törvényi szabályozás csak a legutolsó lehetőség lehet.
A döntést bonyolítja, hogy Finnországban a horogkereszt használatának történelmi hagyománya van, ami jóval a nácik hatalomra kerülése előttre nyúlik vissza.
A szerencsehozónak tartott motívum felbukkant a XIX. századi festészetben, és máig megjelenik az épületek díszítésében. 2020-ig a jelkép szerepelt a finn légierő hivatalos emblémájában – és még mindig ott van más katonai jelzéseken –, mert az ország függetlenségének kivívása után, 1918-ban egy svéd nemestől ajándékba kapott első repülőgépre is felfestették kékkel a szimbólumot. Sőt a finn elnök zászlajának sarkán is ott a minta.
Borítókép: A neonáci felvonulásért nem járt büntetés. Forrás: Martti Kainulainen
