Sürgeti a bírói függetlenség visszaállítását Spanyolországban az unió igazságügyi biztosa
Didier Reynders hétfőn megbeszélést tartott az ország négy legnagyobb bírói szervezetével, amelyek továbbra is aggodalmukat fejezik ki a jelenlegi igazságszolgáltatási modell kapcsán, amely korlátozza a bírói függetlenséget. Reynders a találkozó után közölte: fel kell oldani a témában hosszú ideje fennálló blokádot és „minden politikai pártnak el kell köteleznie magát a bírói tanács tagválasztási rendszerének megváltoztatása mellett”, ehhez pedig közös nevezők keresésére van szükség, nem egy helyben toporgásra és egyoldalú akaratnyilvánításra. Az Európai Unió év eleje óta többször figyelmeztette a spanyol kormányt az Igazságszolgáltatás Általános Tanácsának reformjára, mivel a jelenlegi rendszer sérti a jogállamiságot és szembe megy az Európai Unió előírásaival. Az unió most nyomatékosan arra kéri a Sánchez-kormányt, hogy „mélyrehatóan alakítsa át a törvényeket”, méghozzá úgy, hogy a tanács tagjainak többsége a bírák által választott bírókból álljon, a kormánynak pedig kevesebb beleszólása legyen a testületi tagok kinevezésébe.
Forrás: elmundo.es, Tóth Brigitta
Kitoloncolás előtt álló marokkói rabok szöktek meg jetskivel Melilla börtönéből
Jetskivel szökött meg három marokkói elítélt az Észak-Afrikában, a Földközi-tenger partján fekvő spanyol exklávé, Melilla városának börtönéből. A szökést megelőzően a marokkói rabok számára a börtön vezetése háromnapos eltávozást engedélyezett, az elítéltek az előírás szerint szeptember 16-án azonban rendben és időben visszatértek a büntetés-végrehajtási intézetbe. Háromnapos kint létük során azonban a börtönmunkával megkeresett bérüket és megtakarításaikat kivették a bankból, majd a börtönben megszerzett jövedelmet felhasználva szervezték meg a szökésüket és rendelték meg a jetskit is. A három marokkói férfi ellen – börtönbüntetésük kiegészítéseként – kitoloncolási végzés is életben volt, amely a fogvatartásuk után lépett volna életbe.
A spanyol büntetés-végrehajtási intézetek szakszervezete, az Acaip-UGT közleményben ítélte el a háromnapos eltávozás engedélyezését, különös tekintettel arra, hogy a kitoloncolás előtt álló elítéltek esetében teljes joggal feltételezhető a szökés kísérlete. A szakszervezet a börtön igazgatójának elbocsátását és további felelősök felkutatását sürgeti.
Forrás: bladi.net
Véglegesítette a spanyol kormány a Franco-rezsim kitüntetéseinek visszavonásáról szóló rendeletet
Yolanda Díaz munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint az új előírások révén rövidesen lehetőség lesz arra, hogy olyan elismeréseket vonjon vissza a kormány, amelyekről utólag kiderült, hogy azt a Franco-diktatúra szolgálatáért adták át tulajdonosának. Az érmeket, emléktáblákat abban az esetben is visszakérhetik, ha a kitüntetett személy egykori cselekedeteit utólag bűncselekménynek nyilvánították vagy egész egyszerűen csak ütközött a demokratikus értékrenddel. Az évtizedekkel ezelőtt kiosztott elismeréseket egyesével vizsgálják felül, megnézik, hogy azok tulajdonosai részei voltak-e a Franco-diktatúra elnyomó apparátusának, emellett alaposan megvizsgálják az elvégzett munkájukat is. Az új törvény kötelezi a kitüntetések tulajdonosait arra, hogy visszaküldjék díjaikat a munkaügyi minisztériumnak. Ha ezt nem teszik meg, azzal törvényt sértenek és felelősségre vonhatók.
Forrás: huffingtonpost.es, Tóth Brigitta
Hollandia tízezrével honosít szíriaiakat
Tavaly közel 49 ezer embert honosítottak Hollandiában, ez kétszer annyi személy, mint 2019-ben – derült ki a Holland Statisztikai Hivatal a holland sajtóban ismertetett adataiból. Utoljára a kilencvenes évek végén volt ennyire magas az arányszám. Ahhoz, hogy valakit honosítsanak, általánosságban öt évig kell állandó lakcímmel rendelkeznie a Benelux-államban, illetve integrációs vizsgát kell tennie. Egyedi esetekben családegyesítés, örökbefogadás is vezethet az állampolgárság felvételéhez. A lapok tudni vélik, hogy a kirívó 2020-as adat oka, hogy a szíriai válság és az utána következő migrációs hullám óta pontosan öt év telt el, tehát zömében szíriaiakat kezdtek honosítani. A statisztikai hivatal szerint tizenötezer szíriai vált holland állampolgárrá 2020-ban. Összesen kilencezren voltak olyanok is, akik esetében a hatóságok nem tudták megállapítani a származási országot, így hontalanokból váltak hollandokká. A kilencvenes évek végi, „honosítási csúcson” egy év alatt majdnem nyolcvanezer bevándorló vette fel a holland állampolgárságot. Zömében török, marokkói és volt jugoszláv tagországok polgárai.
Forrás: nos.nl, Judi Tamara
(A borítóképen szíriai férfiak láthatók. Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)
